Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
a gyűlésen az új múzeumvezető ismertette elképzeléseit a további teendőkről, feladatokról. Beszédében Baját a „megvalósulatlan akarások és az elszalasztott alkalmak” városának nevezte, s elérkezettnek látta az időt az álmok és tervek megvalósítására.74 Jól látta, hogy a Baja Városi Múzeum akkori állapotában nem több egy helytörténeti gyűjteménynél, s tényleges tudományos és közművelődési központtá válásához meg kell szereznie a vármegye támogatását is. Terve Bács-Bodrog vármegye és Baja város múzeumának és művelődésházának létrehozása volt, s ez csak a város, a megye és az országos felügyeleti szervek közös elhatározásán és munkáján alapulhatott. Az 1947. április 16-i ülésen részt vett Babits József, Baja város polgármestere, Barcsai Iván alispán, Márton Imre, a Szabadművelődési Felügyelőség képviselője. Mindhárman támogatásukról biztosították Takács Endrét, s az alispán kimondta azt, ami a két világháború közötti időszakban elképzelhetetlen volt: ,,. . . a múzeum a város és a megye ügye.”75 A városi Törvényhatósági Bizottság határozata után a vármegye 1947. május 30-án egyhangúlag elfogadta Bács-Bodrog vármegye és Baja város Múzeumának és Művelődésházának létrehozását.76 Megindultak a tárgyalások a bajai takarékpénztárral a Latino vits utcai épületrész bérbevételének feltételeiről,77 s a megállapodás augusztus közepére meg is történt.78 A város mérnöki hivatala által elkészített helyreállítási költségvetés közel 39 ezer Ft-ra rúgott.79 Ez az összeg egyenlő arányban oszlott meg a megye, a város és a Szabadművelődési Felügyelőség között. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége 2000 Ft rendkívüli segélyt utalt ki a múzeum legszükségesebb felszerelési tárgyainak beszerzésére, a munka mihamarabbi megkezdésére.80 A Főfelügyelőség képviselői meglátogatva a múzeumot, ígéretet tettek további munkájának segítésére.81 Ezután a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízottjai bajai tartózkodásuk idején tárgyaltak a város és megye vezetőivel a múzeum további sorsáról.82 Az 1947-es év második fele olyan eredményeket hozott, melyek minden reményt megadtak arra, hogy a múzeum valóban Baja, de egyben a megye kulturális és tudományos életének meghatározó intézményévé legyen, s a rövid idő alatt olyan események történtek, amilyenekre az alapítástól eltelt tíz év alatt hiába vártak. A fontos szervezési munkák mellett Takács Endre és segítői — Bárdos Ferenc, Miskolczy Ferenc — a gyűjtemény folyamatos gyarapítását is végezték. Ehhez a megye anyagi támogatását is kérték, mert —. mint azt a múzeumvezető megfogalmazta — ,,a kallódó és veszendőbe indult bácskai kultúrértókek fillérekért megszerezhetők.”83 Összehívták a természetrajz szakos tanárokat, hogy segítségüket kérjék egy „természetrajzi” gyűjtemény létrehozásához.84 Egy ilyen megvalósítására már Borsay Jenő is gondolt,85 de sem akkor, sem később nem valósult meg.86 A várostörténeti anyag bővült Mészáros Lázár családjának levéltárával, melyet 1947-ben, 2000 Ft-ért vásároltak meg. A képzőművészeti gyűjtemény 1945 és 1950 között 359 darabbal szaporodott.87 1949-ben a felszámolás alatt lévő Bácskai Takarékpénztár Rt. tulajdonában lévő 25 kép és 4 rézkarc került letétként a múzeumba, s ebből 19 megvásárlását engedélyezte is a minisztérium. 15
