Merk Zsuzsa (szerk.): Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára 1937-1987 - Bajai dolgozatok 6. (Baja, 1989)
Merk Zsuzsa: A bajai múzeum ötven éve
Ezek között Barabás Miklós, Nagy István, Tornyai János, Iványi- Grünwald Béla alkotásai is szerepeltek.88 Számos szép darabbal növelte a néprajzi tárgyak számát Déri György — Déri Frigyes testvére — gyűjteményének Bajára került töredéke. Ennek a gyűjteménynek a megszerzésére már Bórsav Jenő is gondolt. 1939-ben levélben fordult az alezredeshez, s kérését azzal indokolta, hogy Baja megfosztatott már egy Déri-adománytól, és talán ennek a gazdag anyagnak birtoklása rábírhatja a kormányhatóságokat a múzeum anyagi támogatására. Mint írja: „egycsapásra szerelhetnek le a felső körök ellenkezését, lenne kultúrpalota, múzeumunk egycsapásra a jónevű és elismert intézetek sorába kerülne.”89 Azonban ez a gyűjtemény is, pontosabban legnagyobb része, Debrecennek jutott, s Déri Györgyné férje végakaratának megfelelően a tárgyak egy kis részét Bajának ajánlotta fel.90 Nagy munkát jelentett a könyvtári anyag rendszerezése, hiszen közel 40 000 kötet könyv volt 1950-ben a múzeum épületében, ezek között a ferences rend 13 000, a ciszterci rend 3000 kötetnyi anyaga ömlesztett állapotban. A múzeumi könyvtárból vált ki a Városi Közkönyvtár, önálló helyiségekben, önálló költségvetéssel kezdte meg munkáját. 1950-ben kezdtek hozzá a könyvek szétválasztásához, a múzeumi munkához szükséges példányok azonban itt maradtak.91 Takács Endre a jugoszláv restituciós igények kapcsán a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének írt levelében megkérdezte, hogy miként lehetne a volt Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat múzeumának gyűjteményét visszakérni. Ez az 1948-ban írott levél vetette fel utoljára ezt a gondolatot, választ azonban nem kapott rá.92 A múzeum háború utáni első és látványos bemutatkozása a ’48-as centenáriumi kiállítás, s ekkor vette fel a ,,Bács-Bodrog vármegye és Baja város Mészáros Lázár Múzeuma” nevet, ez volt egyben hivatalos megnyitásának időpontja is. Egy évvel később, március 31-én nyitották meg az emeleti öt helyiségben a Modern Képtárat. A jelentős események és történések ellenére a múzeum jogi helyzete továbbra is tisztázatlan. Jól bizonyítják ezt az érkező levelek megszólításának változatai; hol a „múzeumvezetőség”, hol pedig csak a „várostörténeti és képzőművészeti gyűjtemény” vezetősége a címzett. Takács Endre többször is felhívta a város és az országos felügyeleti szervek figyelmét a felemás állapotra: „Arról sem kaptunk értesítést, hogy a közgyűjtemény jellegével fel vagyunk-e ruházva vagy sem. Csak a hozzánk érkező rendelkezésekből érezzük ki, hogy — ha nem is jogi formák szerint — de valami hallgatag besorolás szerint mégis a közgyűjtemények közé veszi a Felügyelőség a bajai múzeumot. Igaz, hogy amikor a közgyűjtemények igazgatóinak értekezlete volt az államosítás kérdéseinek megtárgyalására — gondolom Szekszárdon —, mi nem kaptunk meghívást.”93 A közgyűjteménnyé nyilvánítás végül is 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletével megtörtént.94 Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy mint közintézmény pályázatot hirdessen „segédőri” állásra.95 A múzeum eddigi munkatársai közül senki sem volt szakképzett muzeológus, valamennyien tisztelet-16
