Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)

A Katymár és környékbeli oklvelek magyar fordítása

akkor következő szent György vértanú ünnepének nyolcadára [máj. 1.] elhalasztottuk ítélkezve azzal, hogy Miklós fiai András és Mihály valamennyi írásos bizonyítékaikat, jelesül az adomá­nyozásiakat, amelyek Mare váráról és birtokáról és azok tar­tozékairól készültek és birtokukban vannak, ezen nyolcadon előttünk bemutatni tartoznak király urunkkal szemben. Míg János és Miklós fiai között az előbb írt pernek a pontos kije­lölése és a mondott bizonyítékok bemutatása említett király urunk és Miklós fiai között a per többféle folyamaton átmenve azon nyolcadról elhalasztódott, ezenközben az említett Miklós fiai András és Mihály király urunk elleni mondott bizonysá­gaik bemutatására másodszor és harmadszor a szokásos bün­tetések hozzáadásával az akkor következő Nagyböjt félidejé­nek nyolcadára [márc. 20.] a megkétszerezett három márka büntetés megkettőzött két részét nekünk, a harmadrészt ugyan­csak kétszeresen az említett király úrnak, továbbá Miklós fiai által a másik három márka büntetésnek a mi és a király úr részére történő letételéhez vezetett. Végül elérkezvén a nyolcad az említett Jakab mester említett király urunk helyett egyrészről, másrészről pedig az előbb mondott Besenw-i Miklós László fia János helyett királyi ügyvédvalló levéllel, harmadik részről a fent írt Gwnya Miklós fia András személyesen önmagáért, testvére Mihály helyett pedig ugyancsak királyi ügyvédvalló levéllel bíráskodó személyünk előtt megjelenve, Jakab mester a király nevében kérte, hogy az előbb írt írásos bizonyítékokat és különösen az adományozókat az előbb mondott Gwnya Mik­lós fiai és az említett János is, ha még több is van birtokukban, mutassák be. Akkor az említett Besenw-i Miklós a jelzett Lász­ló fia János részéről a föntebbiekben összeírt s előzőleg bemu­tatottakon kívül több bizonyítékot nem mutatott be, az emlí­tett András a saját és a mondott Mihály képviseletében bemu­tatta említett Zsigmond király urunk bizonyos nyílt levél formá­jában az ő előző pecsétje alatt, amely a Bayzath török császárral vívott csatában a nagy Nikopolis-i tábor mellett elveszett, király urunk saját parancsára készült bizonyos levelét, melynek ez a tartalma: Mi, Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dal­mácia, Horvátország királya és brandenburgi őrgróf stb. ezen­nel emlékezetül adva jelezzük mindenkinek, akit illet, hogy jóllehet azelőtt, tudniillik a most elmúlt nyáron felújítva a mi és országaink viszálykodását, a hitetlen törökök elleni tábo­runkban Selyz-i Wezzews fia Tamás által birtokolt és a hozzá tartozó, a Tholna vármegyében levő Mare-nak hívott birtokon és annak tartozékain levő összes és minden egyes birtokrészét, eltökélt és ésszerű okokból arra az elhatározásra jutottunk, hogy hívünknek Mare-i Gwnya fia István fia Miklós mester­nek hűséges szolgálataiért, melyeket felségünk iránti hűségé­nek teljes állhatatosságával mutatott és nyújtott, ebből folyóan kiállított másik levelünk közbejöttével új címen történő ado­mányozásunkkal adtunk, azonban mivel végül az előkelőink­kel és báróinkkal erről folytatott tárgyalás után az ő kezde­ményezésükre elhatározott akarattal ezt az adományozást visz­­szavonva, az előbb mondott Miklós mestert az előzők pótlásául 169

Next

/
Thumbnails
Contents