Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)
A Katymár és környékbeli oklvelek magyar fordítása
lített fia Tamás és az ő említett atyja Thythews fia László, következésképpen ő közötte a birtoklási jogokban semmiféle megosztás nem létezett, hanem az előbb írt Wezzews és Tamás egymás között a jelzett Maare várának felét és jövedelmeit általában megegyezve, mint érintetlen egységet birtokolták és használták. Ezeket megtudva király urunk az előbb elmondottakban való ítéletet az akkor következő szent Mihály arkangyal ünnepének nyolcadára előkelőinek és báróinak jelenlétére halasztotta. Az előbb elmondottakról való döntés a felek között ezen nyolcadról az Ürnak elmúlt 1413-ik évében Vízkereszt ünnepének nyolcadára [jan. 13.] tétetett át, végül ezen nyolcad elérkeztével az említett László és András személyesen megjelenve János esztergomi érsek úr és Rozgon-i Simon comes előtt mondott perükben ezen érsek úr és Simon comes rendelkezése szerint megegyeztek, de a későbbiekben ezen megegyezésnek sora nem tudott eredményes lenni a felek között, hanem teljességgel érvénytelenné vált, ugyanis az említett László fia László Bozna országban a törökök elleni királyi csatában megöletett és így a feleknek ezen pere függőben maradt, előbb írt király úr őfelsége pedig Magyar országának tájain kívül tartózkodott, majd végül király urunk Magyar országába szerencsésen visszatérve, királyi városában Fehérvárban az ősidőktől szokásos szertartás szerint Vízkereszt ünnepének nyolcadán [jan. 13.], ugyanazon Űrnak 1419-ik évében előkelőivel és báróival és országának főnemeseivel bírói székébe ült, hogy bármely panaszosnak megfelelő igazságot szolgáltasson, Besenye-i Miklós az említett László fia Jánosnak, az ő urának ügye mellé állva és az egész előbb írt pert előadva, az említett Chechy-i Illéssel, aki az említett Gwnya Miklós fiainak, az említett Andrásnak és Mihálynak nevében megbízással volt jelen, a király úr elé terjesztve kérte király urunk őfelségét és az ő említett előkelőit és báróit, hogy Miklós előbb írt fiai részéről János javára ítéletet hozzanak az előbb elmondottakban. Ezt megtudva Illés kijelentette, hogy Miklós fiai, az előbb írt András és Mihály a legkevésbé vannak erre fölkészülve, Jakab mester, aki király urunk különös jelenlétének bírói tisztét viselte, király urunk nevében és képviseletében fölemelkedve mindkét féllel szemben azt a javaslatot tette: hogy az előbb írt Mare vára az ugyancsak Mare-nak hívott birtokkal, összes egyéb tartozékaival és mindenféle hasznával együtt sem az említett Thythews fia Lászlóhoz, sem az említett Gwnya Miklós fiaihoz ne tartozzék, hanem teljesen és egészen a királyi jogot illesse, azért azokat a királyi joghoz akarta csatolni. Ezeket hallva és megértve király urunk az előbb írt pert hivatalból nádori hivatalunkhoz elénk tette át, hogy mi döntsünk, ezzel szemben az előbb írt Illés ott és azonnal a fentiek nevében azt válaszolta, hogy Miklós említett fiai az előbb bemutatott s a fentebbiekben értelemszerűen foglalt előbb írt leveleket figyelmen kívül hagyva még több, későbbi időpontban bemutatandó írásos bizonyítékkal rendelkezik. Ezek tudomásul vételével az előbb elmondottakban elénk került előbb írt pert, mely egyrészt Thythews László fia János, másrészt Gwnya Miklós említett fiai között folyt az 168
