Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zcihy okmánytárban - Bajai dolgozatok 5. (Baja, 1983)

A Katymár és környékbeli oklvelek magyar fordítása

tások, pusztítások, verések, vérontások és egyéb, ez ideig köz­tünk és Mihály fia László között bármilyen módon okozott és előidézett mindenféle bajok és bujtogatások alól, kivéve egyedül az emberölést, sőt jelen [írásunk] erejénél fogva királyi, báni, nyomozati, ítélkező, megerősítő és bármilyen egyéb, a szavak bármilyen formájában bármely káptalani és konventbeli bíró előtt lévő peres iratainkat, melyeket ezen Mihály fia László és néhai Zana-i Miklós, az ő mostoha atyja, vagy az Annának hívott úrasszony, ezen László anyja ellen eddig kiadtak ér­vénytelennek, hiábavalónak és értéktelennek, erejüktől meg­­fosztottnak, végrehajtóikra nézve ártalmasnak rendeltük el, ki­véve a birtokokat és azok jogait érintő dolgokat; azután az alább írt birtokok dolgában Mihály fia Lászlóval úgy egyeztünk meg, hogy a Mihály fia László Miske, Bozyas, Zekfel és régen Bozbo­­kor, valamint a mi Kayand, továbbá Gara és Pathala-nak hívott birtokrészeinket egymástól elválasztva, elejétől a végéig nyil­vánvaló határjelekkel megkülönböztetjük, örökre és visszavon­hatatlan megtartásra és birtoklásra és a határjelek telepítése fe­lől az említett Mihály fia Lászlóval a mondott kalocsai egyház káptalanja előtt vallomást tartoznak tenni. Továbbá a mi Kath­­mar, és Mihály fia László Ezter birtoka között lévő bizonyos vitatott megművelt vagy műveletlen szántóföldek, kaszálók, legelőterületek fölött a mi és Mihály fia László helyeslésével azon módon rendelkezünk, hogy mi Mihály fia Lászlóval együtt tíz vagy nyolc egyenlő arányban kiválasztott derék ember ke­zébe adjuk és bármit tesznek ezek a derék és nemes emberek a mondott vitatott földeken a most következő Húsvét ünne­pének nyolcadán [ápr. 8.], azt a kalocsai egyház káptalanjának tanúja előtt elfogadni tartozunk; amiben pedig itt megegyezni nem tudunk, akkor előbb megjárva a mondott vitatott földet, egy helyen — amint az ország jogszokása szerint a nemesek közül harmadmagával szokás a földre esküdni — Pünkösd ünnepének huszadik napján [jún. 8.] esküdni fogunk és így a vitatott földet, melyet megjártunk, a letett eskü alapján el­nyerjük; ha azonban esküdni és esküt tenni nem akarnánk, akkor a vitatott föld a mondott Mihály fia László Ezter-nek nevezett birtokánál marad annak kinyilvánításával, hogy ne­künk és Mihály fia Lászlónak Húsvét ünnepe mondott nyol­­cadnapjáig a mondott kalocsai egyház káptalanjához kell men­nünk, és itt mind a mondott birtok, mind a hatalmaskodás ügyé- 6en vallomást kell tennünk, amint az előíratik; ha pedig nem tennénk, vagy Mihály fia László nem tenné, vagyis mi és ő azt el nem fogadná, hitszegők és szerzésünkben megcáfoltak lennénk és ezen [irat] érvényét veszti. Ha pedig mi vagy a mondott Mi­hály fia László megbetegednénk, vagy az ország vagy a hadsereg, vagy a királyi felség ügyében adná elő magát valami, vagy Mi­hály fia László lenne ura szolgálatában bizonyíthatóan elfoglalva, akkor a mi ügyvédünk az említett Mihály fia László törvényes ügyvédjével az előrebocsájtott elrendezést és az eskütételt más időpontra halasztják az említett káptalan előtt ; hozzáfűzve azt is, 138

Next

/
Thumbnails
Contents