Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A nagybírák
A NAGYBlRÁK A XIII. században a nádor (palatinus) már nem annyira királyi tisztségviselő többé, hanem mindinkább a legmagasabb rendi méltósággá válik, s mint ilyen, a kialakuló rendek törekvéseinek képviselője a királyi hatalommal szemben. A királyi udvarból kiválik, önálló ítélőszéket nyer, saját kúriájában ítélkezik, majd elsősorban vidéken szolgáltat kőrútjai során igazságot. Nagy Lajos idején újra a királyi kúriában bíráskodik, bár a nádor vidéki ítélkező tevékenységét csak Mátyás szüntette meg véglegesen 1486-ban.110 Lajos halála után, amikor a királyi hatalom ismét meggyengül és eluralkodik a feudális anarchia, a nádorok nagyhatalmú tartományurak lesznek, akiknek a hatalmát óriási birtokaik csak növelik. A gyilkosokat, rablókat, tolvajokat, gyújtogatókat, orgazdákat stb. a manifesti vagy publici malefactores gyűjtőnévvel illették és üldözték. A nádor egy vagy több megye nemessége számára gyűlést tartott s itt tudakolta meg a gonosztevők nevét. A közgyűlés megalakulása után az elnök felhívta az esküdteket, hogy megválasztásukkor tett esküjükhöz híven nevezzék meg a gonosztevőket. Erre ezek elvonultak — velük voltak valószínűleg a szolgabírák is111 — s hosszas tárgyalás után, községről községre haladva összeállították azok névsorát (registrum proscriptionale), amelyet a szolgabírák megpecsételtek. Ezt a jegyzéket átadták a nádornak, aki a közgyűlésnek felolvastatta; ahhoz bárki hozzászólhatott és még bárkit felvehettek abba.112 A rendes közgyűlési formákat is megtartották: bár tudvalevő volt, hogy a névsorba felvettek közül senki sem jelent meg, de azért a jegyzék felolvasása s a hozzászólások elhangzása után felszólították a felsoroltakat, hogy álljanak elő. S csak miután megállapították, hogy egyikük sincs jelen, sem ügyvéd nem jelent meg képviseletükben, került sor az ítélet meghozatalára. A meg nem jelenést bűnösségük bizonyítékának tekintve a nádor, az esküdtek s a megye hatósága a vádindítványként szereplő jegyzékben felsoroltakat azon nyomban bűnösöknek mondotta ki. Akiket ez a levelesítés sújtott, azokat bárkinek jogában állott minden bírói eljárás nélkül elfogni, megölni, vagy bármiképp megbüntetni s javaikat elfoglalni. Bodrog megyének 1391-ben tartott ilyen közgyűlést Losonczi István macsói bán. A 85 név szerint összeírt gonosztevő között tolvaj, útonálló, hamis pecsétek vésője és férjgyilkos szerepel. Társadalmi állásukat tekintve szolgák, jobbágyok, telepesek (hospesek). Egyedüli kivétel István pap, a hamis pecsétek vésője, aki bodrogasszonyszakai nemes. A díszes névsorban Zalanas (Szalonnás) János fia: György tolvaj is szerepel, aki szeremlei telepes (hospes).113 A nádornak megyéről megyére kellett utazni az országban, hogy az előre kihirdetett közgyűléseken a megsértett jogrendet helyreállítsa.114 Ilyen alkalmakkor nagy tömeg gyűlt össze, miért is a gyűlések nem a falvakban, hanem az azok mellett elterülő szabad mezőn folytak le. Ezért történt a hely meghatározása is így: „Bodrog 25
