Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
A nagybírák
helység közelében” közgyűlés tartatott. Az időpont a melegebb hónapokra esett, hiszen a nyílt mezőn való táborozás télen nem volt lehetséges. A bodrogi közgyűlés is Szent György utáni alkalmas vasárnapon tartatott, tehát valamikor április legvégén. A nádor általában több megyét látogatott meg egymás után, s azokat jó előre értesítette. 1351-ben Győrnél kezdi, innen Veszprémbe megy, onnan Pozsonyba, végigjárja az északnyugati és keleti megyéket, s szeptemberben Ugocsából lejön Bácsba. októberben Szeremben van s innen október 24-én Zalába ment. Körútját november elején Tolnában fejezi be.115 A közgyűlés rendszerint hétfőn kezdődött és szombatig tartott. Ezért nevezik oetavák-nak, azaz nyolcadoknak. Miután azonban a nádornak egyéb dolga is akadt, csak 8—10 évenként került sor egyegy megyére. Ha a nádor közgyűlést nem tudott tartani, értesíteni tartozott a királyt, aki alkalmanként is kinevezhetett valakit a közgyűlés megtartására. A gyűlésen kezdetben mindenki megjelenhetett, Nagy Lajos idejétől csak a nemesek. Az interregnumnak és Károly Róbert uralkodásának legelső, zavaros időszakában a nádor nem teljesítette vidéki kőrútjait, a generális kongregátiok hatáskörébe tartozó hatalmaskodási, gyilkossági, rablási és egyéb ilyenfajta ügyek pedig természetesen megszaporodtak. A már kialakult megyei hatóság a maga hatáskörén belül próbált segíteni önmagán, s kitágítja a bíráskodást.110 Károly Róbert uralmának megszilárdulása után csökkenni kezd ugyan ennek jelentősége, de többé el nem múlik.117 A Szeremlével kapcsolatos nagy számú megyei oklevél is ezt bizonyítja. Bodrog megye különösen erőteljesen igyekszik kialakítani a maga hatáskörét. 1420-ban Garai Dezső bán azért büntet meg egy Bodrog megyei szolgabírót, mert az ő tudta nélkül hívott össze egyetemes gyűlést.118 A szolgabírónak erre valóban nem volt joga, bár az igazságszolgáltatást hosszú éveken keresztül nélkülözni nem lehetett, s ezért már 1298-ban a nádor távollétében minden ügyet a megyei hatóság elé utalnak. Hogy mi volt a nádori_ közgyűléseknek a feladata, azt nemcsak az ott tárgyalt ügyekből tudjuk megállapítani, hanem megmondja maga az oklevél is: „a vármegye nemeseinek egyetemével és egyéb, bármely állású és állapotú emberével a tolvajok, rablók, útonállók és más megrögzött gonosztevők megzabolázására és kiirtására, valamint, hogy minden panaszosnak igazságot szolgáltassunk, a királyi felség Szent György utáni alkalmas vasárnapon Bodrog helység közelében közgyűlést tartatott.” A tárgyalás úgy folyt le, mint más bíróság előtt. A felperes vagy megbízottja, amikor rákerült a sor, felkelt és előadta panaszát vagy keresetét, mire az alperes vagy ügyvédje rögtön felelni tartozott. Ha a bíróságnak az elég volt, azonnal meghozta az ítéletet. Ha azonban nem sikerült az ügy összes körülményeinek a tisztázása — s ez volt a gyakoribb eset —, akkor a pert elhalasztották. Leggyakrabban birtokperekben fordult ez elő, amelyekben a bizonyítás oklevelekkel történt a legmegfelelőbben, ezeket pedig csak ritkán tudták az illetők még a közgyűlés ideje alatt megszerezni és bemutatni. Ilyenkor a kúriába halasztotta el a pert a nádor. Szeremle esetében 8 ízben találkozunk nádori oklevéllel. Közülük négy a kalocsai káptalannak (1406, 1407, 1424, 1464), egy a szekszárdi konventnek (1364), egy Töttös Lászlónak (1445) szól.119 Az 26
