Kapocs Nándor - Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban - Bajai dolgozatok 4. (Baja, 1980)
Királyi és királynői oklevelek
KIRÁLYI ÊS KIRÁLYNŐI OKLEVELEK A korai magyar feudális állam élén István óta a király állt. Állandó székhelye nem volt. A királyi udvar aszerint változott, ahogyan a király az országot járta, s ez a külső és belső háborúk miatt, a terménygazdálkodás és jogszolgáltatás következtében igen gyakori. IV. Béla .kezdi csak a tatárjárás után Buda várát felépíteni, majd megteremteni a visegrádi királyi központot; addig Esztergom és Székesfehérvár maradnak az időleges főközpontok.90 A királyi család gyakori tartózkodási helye a XII. század végéig Esztergom. Az Árpád-ház birtokainak központja, s egyúttal a hivatalos központ Székesfehérvár.01 Itt őrzik a koronázási jelvényeket, itt koronáznak, ez az évenkénti törvénynapok színhelye, később a királyi kancellária helye, lévén a székesfehérvári káptalan feje legtöbbször a királyi alkancellár. A király volt a feudális államban a legfőbb hadúr, kezében volt ,a törvényhozás, ő rendelte el és ellenőrizte azok végrehajtását. A valóságban persze a király tényleges hatalmának köre és tartalma állandóan változott: más mértékű volt a feudális széttagoltság államában, más az Anjouk alatt vagy a bárói ligauralom korában, s megint más Mátyás központosító törekvései idején vagy a centralizáció eredményeinek felszámolása során. Az Anjouk az államszervezet .megerősítését és újjáalakítását fokozatosan. lassan, az Árpádok alatt korábban létrejött elemek felhasználásával hajtották végre.92 Károly Róbert óvatosan, lépésről lépésre haladt előre. .Helyileg első kúriája Temesvárott jött létre, de nemsokára Visegrádra költözött át. Az 1320-as évekban itt kezdi meg a kisebb királyi pecsétek használatát, s ezáltal a kancelláriát is hajlékonyabb, tagoltabb, céljának jobban megfelelő intézménnyé fejlesztette.93 Károly Róbert uralkodása alatt a kancelláriai munka szervezése és annak rendszeresebbé tétele, valamint az oklevélfajok tekintetében is olyan újításokat találunk, melyek okleveles gyakorlatunkat meghagyták ugyan az Árpád-kori alapokon, de a fejlődésnek új irányt szabtak és biztosítottak. Első oklevelei (1302—1304) a régi formák szerint vannak kiállítva, sőt van oklevélírója, aki már valószínűleg III. András alatt is működött.94 Az idegen gyakorlat erőszakos behozatala a nemzet megnyerése ügyének ártott volna, ezért az újítások csak később kezdik éreztetni hatásukat.95 A nemesség feletti bíráskodás a vegyesházi királyok alatt alakul át erőteljesen. Ekkor válik királyivá és országossá.96 A király személye és államfői jogai, méltósága, vagyis a korona szorosan egybefonódik.97 Aki a koronához hű, az a királyhoz is hű. A korona első királyaink idejében nálunk is, éppúgy, mint a többi európai feudális államban, a király „isteni eredetű” hatalmának jelvénye és jelképe. Ekkor a királyon kívül más jelentős hatalom nincs az országban, a királyi hatalom lényegében egyet jelent az „államhatalommal.” A fejlődés folyamán azonban, a feudális nagybirtokos osztály kialakulásával, a hatalom megoszlik a király és a nagybirtokosok között. Ekkor a korona fogalma is kibővül: a király és a nagybirtokosok államának hatalmát jelképezi. 21
