Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Buda bevételétől az ország felszabadulásáig

tálán, még az élet is. Az ország lassan-lassan az európai fejlődés perifériájára csúszott. E téren a török alóli felszabadulás sem jelentett lényeges fordulatot. I. Lipót álláspontja szerint ő nem mint magyar király foglalta vissza a Magyarországhoz tartozó területeket, hanem mint német császár, ezért is nem csatolta azokat vissza Magyarországhoz. Valójában pedig nemzetközi összefogás vitte diadalra a felszabadító háborút, s szervezésében nagy része volt XI. Ince pápának. I. Lipót azonban — nem törődve Magyarországnak ezen országrészhez való jogos igényével, — a visszafoglalt területeket kivette a magyar kormányszervek intézkedése alól s közvetlenül a Bécsben székelő Habsburg birodalmi hatóságoknak rendelte alá.348 Feltűnő, hogy az 1687. évben tartott magyar országgyűlésen egy szót sem szólnak a visszaszerzett nem éppen csekély terjedelmű területről, s az akkor alkotott törvények közül egy sem foglalkozik e terület rendezésével, az alkotmányos élet helyreállításával.349 Bées a visszafoglalt ország új közigazgatási berendezkedésének kidolgozására külön bizottságot hozott létre 1688-ban.350 Magyaroktól is kértek véleményt, de elgondolásaikat vajmi kevésszer vették figyelembe.351

A bécsi kormány ugyanis a császár seregei által meghódított területnek tekintette a visszafoglalt országrészeket és a fegyver jogán (jure belli) kizárólag magának tartotta fenn a rendelkezést, ő tette meg a császár nevében az első intézkedéseket ideiglenes igazgatásukra és kihasználásukra is.362 Minthogy a háborúk rengetegbe kerültek, a roppant hadi kiadások fedezésére az újszerzeményi területeket tartották a legjobb forrásnak.353 1686-ban Budán felállították a Kamarai Felügyelőséget (Cameral inspection), mely 1690-ben a Kamarai Kormányzóság (Cameraldministration) címet kapta. Ez a bécsi udvari kamara alá volt rendelve, tehát független volt nemcsak a magyar kamarától és kancelláriától, hanem a főhadbiztosságtól is.354 Az élelmezési tisztek és kamarai tisztviselők körében 1690 táján a legsúlyosabb visszaélések fordultak elő olyannyira, hogy egy jelentés szerint „részletes ismertetésükre jó néhány konc papír sem lenne elegendő.” S minthogy rendszerint büntetés nélkül úszták meg az illetők, sőt nemegyszer még előléptetésben is részesültek, nemigen vették komolyan a különféle dorgálásokat.355 1694-ben még a bécsi udvari kamara is kénytelen a „szegény népet oly sokféle címen történő zsarolásokkal” foglalkozni.356

Mindeme bajok mellett azonban, ha vontatottan is, de lassanlassan megindult a vármegyei élet.357 Ennek egyik első jele, hogy Bács megye 1699 októberében összeírást tartott a bajai, zombori és bácsi járásban358 E rendkívül mozgalmas időkből ez egyetlen öszszeírásunk, lássuk tehát részleteiben:

92