Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Buda bevételétől az ország felszabadulásáig
Helységek Gazda Felnőtt fiú Ló Ököl-Tehén Borjú Juh és kecske Sertés Méhkas Szőlő kapás Szántóföld hold Árpa hold Köles hold 1. Baja 53560 172 179 247 221 465 248 3366 341 170 93 2. Pető 17 4 —9 14 16 —20 10 46 — — — 3. Szurduk 5 2 817 11 17 — 1 111 23 911 4. Monostor 11 2 6 610 11 — 7 41 922 5 5 5. Baracska 26 3 220 20 19 17 15 22 — 20 511 6. Csátalja 7 122 16 12 14 41 13 30 — 21 20 2 7. Dautova 4711 11 52 40 30 10 56 34 548 42 35 8. Szántóvá 4710 521 37 34 38 58 310 71 14 12 20 9. Borsód 18 212 26 18 21 49 31 —27 42 28 25 Meg kell itt jegyeznünk, hogy a bajai járásban ekkor 14 helységet írtak össze. Közülük öt (Béreg, Regőcze, Kunbaja, Mélykút, Jánoshalma) nem esik közel Baracskához, tehát elhagytuk a felsorolásból. Két község neve idegenül hangzik a mai embernek, ezek időközben elpusztultak. Petőnek nevét ma Bajától délre dűlő őrzi, Szurduk nevét pedig Bátmonostortól északra ugyancsak dűlőnév. A két falu egymástól 2—3 kilométerre feküdt. Számos ma élő községünk nem szerepel a listában. Lakói elpusztultak, vagy elmenekültek a felszabadító háborúk során. A legkisebb volt a veszteség a Duna menti falvakban, mert itt minden községünk él. A vonuló csapatok elől, lett légyen az császári vagy török, bizonyára bemenekültek a Mohácsi szigetbe. Baracska a közepesen erős helységek sorába tartozik. 26 gazdája mintegy 180 lelket jelenthetett. A lovak száma feltűnően kevés, kétségtelenül ökrökkel szántottak. Szőlőik nem voltak. Vagy talán a szekcsői dombokon bújtak meg ezek, s az összeíróknak nem vallották be őket? Az összeíró nem közli a gazdák nevét, s így nincs módunk öszszevetni az 1578-as török defterrel, pedig ez népességtörténeti szempontból alapvetően fontos lenne. így csak annyit vehetünk tudomásul: Baracska a XVII. század alkonyán élő, létező község. A fölötte elzúgó történelmi viharok nem tépték ki gyökerestől. A császári ármádia könyörtelen gépezetének súlya leroskasztotta átmenetileg, a szervezett porciózás és a szervezetlen helyi garázdaság legyengítette, de a nép küzdelmes újjáépítő munkája a legkeservesebb viszonyok között is újra meg újra talpra állította. Ám a szenvedéseknek, megpróbáltatásoknak ezzel még korántsem szakadt vége. A Rákóczi szabadságharc keserves esztendei csak ezután következtek. y:i
