Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
let, feldolgozták a nyáron nyírt gyapjút, a már előkészített kenderés lenfonalat. Végezetül a defter elején található falunévvel kell foglalkoznunk. Az Él-Baracska elnevezés teljesen szokatlan és sem előtte, sem utána sohasem fordul elő ilyen párosításban. Mi lehetett mégis e szokatlan és összetett névnek a jelentése, illetve oka? Az Élelőtagot egy szomszédos település nevéből: El-Szekcső alakban ismerjük a középkorból.209 A helység maga a Duna jobb partján fekvő Szekcsővel szemben található a Mohácsi-szigeten.210 Az El, vagy Él tehát annyit jelent, mint „túlnansó, szemben lévő.” Baracska esetében ennek úgy van értelme, ha a falu a Baracskai-Duna keleti feléről beköltözött a szigetre. Ezekben a bizonytalan időkben ez éppen nem elképzelhetetlen. A fenti kép hozzávetőleges, nem egészen és nem mindenben pontos voltával magunk is tisztában vagyunk. Tudjuk, hogy a defter nem egy év termését rögzítette, hanem a fizetési kötelezettséget három év átlagtermése alapján számították ki. Az adót nem természetben, hanem pénzben szedték. Átszámítási kulcsuk bizonytalan, hiszen egy kejlben néha nem 20, hanem ennél jóval több (néha három-ötszöröse) okka volt. Az egykori gazdasági viszonyokra vonatkozóan azonban alapvető jelentőségű a közölt defter, névsora pedig a népesség alakulása szempontjából az egyetlen török kori forrásunk. Ezért bajlódtunk vele ennyit. A környék központja és egyben legnépesebb helye Baja volt. A török katonaság ugyanis nem szóródott szét a falvakba, hanem a várakban s palánkokban lakott.211 A ránk maradt katonai zsoldjegyzékek szerint 1556-ban a bajai őrség parancsnoka Sábán Abdullah aga volt, szermája (százados-féle) Ali Abdullah. Alattuk öt oda (raj) szolgált, melyek mindegyikébe 6—9 ember tartozott. Együtt 38 — nagyobbrészt rác ember — ekkor a bajai őrség.212 1558- ban ugyanazok a parancsnokok, az őrség azonban 58-ra szaporodott. A közlegények rácok.213 Tíz évvel később, 1568-ban Huszszein aga a parancsnok, aki alatt 9 oda szolgál, mindegyikben 7— 10 ember található, kik túlnyomórészt rácok. Együttesen 78-an vannak.21'1 A zsoldjegyzékben „martalasz” néven fordulnak elő.215 Ezek béke idején is szolgáló, a Balkánon toborzott katonák voltak, akik zsoldot kaptak. Csupán parancsnokuk és esetleg helyettese volt török, a többiek javarészt délszlávok. Baján lakott a kádi is, akinek széles jogköre volt. Bírói ténykedésén kívül feladatai közé tartozott az adószedők elszámolásának ellenőrzése és hitelesítése. Hadjárat idején megfelelő mesterembereket állított, gondoskodott az élelmiszerek zavartalan begyűjtéséről. Béke idején a város közügyeire, építkezéseire, az áruk minőségére és azok árára kellett ügyelnie. Nyilvánvalóan tudott arról a nagyarányú gabona-kereskedésről, melyet ebben az időben bonyolítottak le Baja és Buda között. 1570-ben ugyanis igen rossz esztendő volt és ennek következménye éhínség lett. A királyi Magyarországra a délvidékről — Rácországból, ahogyan az egykorú forrás mondja — hoztak gabonát.216 A kereskedés részleteiről a budai török vámnapló tájékoztat ben-71
