Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Baracska a középkorban

maga is Visegrádra költözött.100 1345—47-ben pedig a pilisi és borsi ispánság mellett ő a visegrádi és lévai várnagy és királyi ajtónálló mester.101 Vesszős fiatalabb lehetett, mert a felsorolásban mindig Töttös után következik. 1320-ban már mindketten életben vannak, tehát a nápolyi hadjáratkor (1348) Vesszős is legalább 30 éves kellett legyen és bizonyára komolyabb katonai rangot viselt.

Az ősi nemzetség még hihetőbb igazolása céljából egy másik akciót is kezd a család. Bátmonostor a valóban Becse-Gergely nembeli Both, bihari ispán kezén volt első feltűnésekor 1198-ban.102 Both tehát 1200 körül még élt, esetleg még egy-két évtizeddel ezután is. Becsei Imre 1308-ban tűnik fel, ekkor birtokot vásárol, tehát meglett férfi kellett legyen. Legkésőbb 1280—90 között születhetett, de inkább kissé korábban. Both ispán halála és Becsei Imre születése között legfeljebb 80 esztendő telhetett el, ennél esetleg egy-két évtizeddel kevesebb. Nem egy nagyéletű öreg láthatta még az ispán urat és mesélhette el tetteit, cselekedeteit Imre úrnak. Hogy a „közös” származás még nyilvánvalóbb legyen, a Töttös család tudatosan igyekszik megszerezni Baranya, Csanád, Fejér és Bodrog megyében a Bat-, Bot- és Bőd névkezdetű falvakat. így szerzik meg területünkön a Garától keletre fekvő Budhalmát, melyet Bothalmának neveztek el,103 valamint a Bácsbokodtól délre lévő Patalát, melyet Bataljának kereszteltek át.104 A családi birtok kialakulása tehát Károly Róbert és Nagy Lajos új oligarchia megteremtésére irányuló törekvéseinek volt eredménye, vagy legalábbis ez tette annak gyors gyarapodását lehetővé. A királyok az általuk felemelt családokra igyekeztek támaszkodni a kormányzásban, országos tisztségekkel ruházták fel a család egyes tagjait, akik viszont tisztségük biztosította befolyásukat és hatalmukat birtokaik további növelésére használták fel. A család akkor még nem rendelkezett bárói ranggal, bár birtokaik alapján a főurak közé tartozott. 1406-ban Szerbiába vezetnek követséget,105 1415-ben Zsigmond kíséretében Avignonban találjuk Töttös Lászlót.100 (Ő telepítette 1410-ben újra Baracskát.) László fiát Jánost 1427-ben Bács-, Bodrog-, Szerém-, Valkó-, Tolna-, Baranya- és Somogy megyék területére dicatornak (adószedő) nevezi ki Zsigmond,107 majd 1428 januárjától 1429 szeptemberéig nándorfehérvári várnagy,108 ahonnan a Szondi és dávodi sókamara ispánságába kerül.100 Ezt a tisztséget tölti be még 1435-ben is.110 (Apja valószínűleg neki adta az újjátelepítés után Baracskát, mert 1423-ban már ő száll perbe a fehérvári káptalannal a dézsma szedése miatt.) Töttös László 1432—33-ban Rómába kíséri Zsigmondot a császár-koronázásra.111 Nem valószínű, hogy ekkor még a köznemesek sorába tartozott volna,112 hiszen 1439-ben főtiszttartó lesz és vitathatatlanul a bárók sorába emelkedik.113 Ennek kifejezője az 1449. október 20-i meghívás a bárók és főpapok tanácsába.114 A bárók közé való emelkedés újabb jövedelmező hivatalokkal járt együtt. 1443- ban Szlovéniában dicator115 (adószedő), 1452 áprilisában ugyan elvállalja egy költséges követség vezetését Rómába,116 de ennek fejében még ugyanez év szeptemberében pohárnok-mesterré nevezik ki.117 Hogy ezután milyen tisztségeket látott el, arról nincs tu-52