Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Baracska a középkorban
domásunk, mindössze annyi ismeretes, hogy 1454-ben, 1455-ben, 1458-ban, 1461-ben, 1462-ben kap meghívást a bárók és főpapok alkotta országos tanácsban való részvételre.118 A méltóságokban való emelkedés természetesen együtt járt a gazdasági hatalom növekedésével és kihatott a birtokok helyzetének alakulására is. Ám hiába a tengernyi vagyon és tucatnyi cím: az egyre inkább elaggott, valahol a nyolcvanadik életéve felé járó Töttös László fiai sorra-rendre halnak el fiú utód nélkül. Éppen ezért László 1466-ban örökösödési szerződést köt Várdai István kalocsai érsekkel, hogy amennyiben fiú utód nélkül halna meg, (gyermekáldásra aligha lehetett reménye már), a hatalmas birtokok a Várdai családra szállnak, kikkel női ágon rokonok. E szerződés értelmében 8000 forintot vesz fel Töttös László Várdai Istvántól. Gondtalan, nyugodt és főúri élethez túlontúl elegendő lenne, ha a roppant gazdagságot a halál is méltányolná. De nem ezt teszi: 1468- ban Töttös László már nincs az élők sorában s egy esztendőre rá a szívós kitartással, rátermettséggel, céltudatossággal, néha erőszakkal és cselvetéssel, könnyel és vérrel szerzett birtokot már a Várdaiak kezében találjuk. Vége hát a másfélszázados küzdésnek, de az irdatlan tömegű oklevélért hálásak vagyunk, hiszen közülük néhány kimondottan Baracskára vonatkozik, s ezek segítségével egy keskeny résen sikerült bepillantanunk a falu életébe. A XV. században, nem sokkal Baracska újjátelepítése után a település egy részének más földesura is volt. 1430-ban ugyanis a kalocsai káptalan Maróthi Jánost iktatta be Bartán, Piski, Páris és Barathka részbirtokaiba.119 Maróthi János hűséges hadvezére volt Zsigmond királynak, ki több csatát nyert meg a király oldalán. Sokszoros érdemeiért Valkó, Szerém, Bács, Bodrog és Pest megyében fekvő javakkal adományozta meg a király.120 Maga a baracskai részbirtok létrejötte nem világos előttünk. A királyi adomány nem arról szól, hogy valamelyik Töttcs fiú magvaszakadtával, esetleg hűtlensége miatt száll Maróthi Jánosra a birtok, hanem világosan megmondja, hogy ez a részbirtok Barthani Andrásé volt. A család nevét adó Bartány vár Monostorszegtől (Jugoszlávia) keletre állott, tehát viszonylag nem messze Baracskától.121 1455-ben a bácsi káptalan Nagyvölgyi Lászlót iktatta be az őt teljes joggal megillető Bodrog megyei Barthán, Piski, Tatárrév és Baracska részbirtokokba.122 Nagyvölgyi Lászlóról tudjuk, hogy 1456- ban királyi főlovász, 1457-ben királyi főpohárnok mester volt.123 A földesurak birtokszerzése kísértetiesen példázza régi magyar közmondásunkat: aki a tűznél van, melegszik. Töttös László halálával a hatalmas birtok Várdai István kalocsai érseké lett. Ismerünk egy keltezés nélküli jegyzéket, mely a bátmonostori uradalom és a baranyai Töttös-féle birtokok földesúri adózását tartalmazza. Szerepel benne „Barachka község” is: A forintok összege 25 dénárral kevesebbet tesz ki, mint 12. A búza összesen 129 köbölt tesz ki. Az összege kitesz kétszázötvennyolc köbölt.124 Ebben a registrumban (jegyzékben) az a legfeltűnőbb, hogy az érsek pénzben fizetteti meg a falu földesúri tartozását, holott 53 I
