Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Baracska a középkorban

éppen Becsei Imre bátmonostori beiktatása ügyében, 1322-ben íródott.

Egyúttal ez a dátum jelenti a falu keletkezését is? Egyáltalában nem. Bár Kese de Baraccha nevének felbukkanása (1320) és a falunak, mint meglévő településnek okleveles rögzítése (1322) szinte egyidőre esik, a falu ennek ellenére már régebben is létezett.

Nagybaracskai leletmentő ásatásunk során jelentkezett nálunk Árgyellán Sándor (Lenin u. 2.) és elmesélte, hogy ő ugyan erdélyi származású, de amikor a háborús események következtében eljutott Nagybaracskára és juhász lett, mindig kérdezgette az öregeket, miképpen éltek, merre voltak a régi települési helyek. így jutott tudomására, hogy a kisbaracskai határrészen volt valamikor a régi falu. Bizonygatta azt is, hogy a mondott helyen évtizedeken keresztül kerültek elő cserepek, csontok s traktorral minden évben még most is szántanak ki csontvázakat. Az ő pontos leírása nyomán azután megtaláltuk a helyet. Már az első terepbejárás alkalmával megállapítottuk, hogy a Döglött Duna partján, annak keleti lejtőjén, közvetlenül az ártér szélén egy hajdani település nyomai vannak a felszínen. Az ártér itt aránylag hirtelen megy át egy

3—5 méter magas, sík területbe. A Döglött-Duna keleti partján, egymástól mintegy 1300 méterre két kisebb domb emelkedik. Ezek képezik a falu északi és déli lezáródását. Nyugaton maga a Döglött Duna medre jelenti a határt, a falu tőle keletre terült el a magasabb agyagos talajon. Kelet felé ugyan korlátlanul terjeszkedhetett volna, de szélessége — az elszórt felszíni nyomokból ítélve — nincs több 800 méternél. A terep tüzetesebb átvizsgálása után két meglepetés ért bennünket. Az első a falu szokatlan szerkezete volt. Azt ugyan nem sikerült megállapítanunk, hogy soros avagy halmazfaluval van-e dolgunk, de a templom semmiképpen sem volt a falu közepén. A Döglött-Duna mostani medre és a jelenlegi földút között van a régi meder 40—60 m széles lejtője. Nos a templom közvetlenül a lejtő szélére épült! A házak kertjének vége bizonyára ugyancsak lehúzódott a Döglött-Duna partjáig. A falu templomának tornya már messziről mutatta a hazatérőknek az irányt. Összeroskadt oldalfalának kő- és téglatörmeléke most is jelzi a templom eredeti helyét. A köveket megvizsgáltattuk, a geológusok véleménye szerint azokat a közeli Váripusztán bányászták.78 A Mohácsi-szigeten lévő bánya szolgáltatta hát a környék épületeinek kövét, amelyet nagy dereglyékben viszonylag könnyen szállítottak az építkezés színhelyére.

A templomot természetesen nem tárhattuk fel, a régészeti leletmentés célja itt nem lehetett más, mint néhány sírnak felszedése, koruk megállapítása. Az első 10 x 1 méteres kutatóárokban megtaláltuk az 1. sírt, a másikban még három sír került elő. Leírásukat az alábbiakban adjuk:

1. sír, nő 25—30 éves. Mélység: 104 cm, szélesség: 78 cm hoszszúság: 192 cm. A váz hossza a sírban lemérve: 153 cm, állapota jó. Irányítás: 54—22, DNY-ÉK. Koponya feltámaszkodik, balra elfordulva, kezek medence mellett nyújtva. A vastag fekete földben alig rajzolódik a sírtükör.

45