Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
a természetbeni kilenceden és tizeden kívül, a kisebb értékek utáni kilenced és tized címén 10 forintot fizetnek, a mészárszékért pedig 6 forintot. Ezenfelül a regulák és ajándék címen sem készpénzben, sem természetben nem fizetnek semmit. 6 forintot. Ezenfelül a regulák és ajándék címen sem készpénzmilyen körülmények között hagyták el és kik használják? Elhagyott telkek akadnak, de ezeket nem használják. 9. Vajon a lakosok szabadon költözhetnek, vagy örökösen f öldhözkötöttek ? Mint eddig, úgy a jövőben is a felséges ausztriai házhoz hűségesek akarnak és kívánnak lenni és alázatosan kémek erejükhöz mért úrbéri rendelkezést. Kijelentik, hogy ez ideig sohasem voltak örökösen földhözkötöttek. Király István bíró 50 éves Barna Lukács esküdt 50 éves Nagy Péter esküdt 50 éves római katolikusok578 A kérdésekre adott válaszok alapján a kiküldött királyi biztosok hozzávetőleges képet nyerhettek Baracska és a környező falvak gazdasági erejéről és a jobbágyok szolgáltatásáról. A királynő azonban más úton is tájékozódni kívánt a valós helyzetről. Amikor Mária Terézia az országgyűléstől az úrbéri szabályozást követelte, ő is, tanácsadói is mindig arra hivatkoztak, hogy a királynőnek, mint a törvény legfőbb őrének kötelessége a parasztok védelme. Soha nem került azonban ezalatt szóba, hogy a királynő az úrbérrendezésben nemcsak mint az igazság legfőbb őre érdekelt, hanem mint Magyarország egyik legnagyobb birtokosa is. Természetesnek kell tehát tartanunk, hogy Mária Terézia már csak a példaadás kedvéért is nagy figyelmet szentelt a korona- és kamarauradalmakban élő parasztoknak. Még 1764-ben felszólította a magyar kamarát, hogy az uradalmakban érvényben lévő urbáriumokat hiteles másolatban terjesszék fel haladéktalanul. S noha erre, s az ennek végrehajtását sürgető (1765. április 9.) rendeletre a királynő egyelőre nem kapott választ, e kérdés többé nem került le a napirendről. Végre a magyar kamara 1765. május 24-én jelentést tett a birodalom egészének kamarai jószágairól. Zomborban, Kulán, Palánkén és Szántón a Traun-féle szabályozás van érvényben — jelentik, s ezen a kamara szerint, nem is kellene változtatni mindaddig, amíg a telepítés be nem fejeződik. Kiderült, hogy a kamarauradalmakban nincs szabályos urbárium, mire a királynő elrendelte ezek sürgős elkészítését. A betelepítés előtt álló uradalmakra nézve azt a kívánságát fejezte ki a királynő, hogy mivel azokra nézve a Traun-féle szabályzaton kívül egy 1757-ből való rendelet is intézkedik, vizsgálják meg, vajon van-e ott mindenkinek 40 holdat kitevő szántóföldje és rétje (holdját 1600 négyn* 163
