Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - A régi lakók és az újak

Helység o k k a holdankénti terméseS « Jankovacz 11 4 Allmash 13 78 Katymar 22 10 70 Csatalia 5 5 372 Baracska CO co 60 20 10 10 6 1000 Dautova 4'k 6 1 25 400 Szántóvá 10 6 95 48%389 A legfontosabb a kukorica belépése a termelt növények so­rába/'82 Az összeírásból nem világos, hogy mennyit termeltek, a megadott szám valószínűleg a hozadékra vonatkozik. Azt mutatja csupán, hogy az elvetett mag hányszorosan termett, de ebből a vetésterület nem derül ki. Baracska termelése a legsokoldalúbb. Az 1745-ös esztendőben a konyhakerti növények hozama Ba­­racskán teljesen hiányzik a kimutatásból, de a szomszédos hely­ségekben is gyéren termett bab, borsó, lencse, vöröshagyma, fok­hagyma és káposzta/'83 Ezzel szemben kukoricából Baracskán az elvetett mag hétszerese, kölesből nyolcszorosa, tönkölyből ötszö­röse termett/84 Búza Árpa Zab Helység Kereszt Próba pozsonyi mérő Kereszt Próba pozsonyi mérő Kereszt Próba i pozsonyi mérő Jankovácz 3120 1 3/8 1123 2 99 3 Allmash 3184 1 645 1 1/4 721 1 5/8 Katymar 3322 1 837 1 1/2 998 2 1/2 Baracska 3061 1 1/4 364 2 300 2 1/2 Csatalia 2694 1 390 1 1/2 369 2 Dautova 2242 11/4 211 2 523 2 1/2 Szántóvá 2287 1 1/4 245 2 1/4 362 2 3/4 Baracska a gabonaneműek termesztése terén, a keresztek szá­mát tekintve a közepes, vagy ennél gyengébb falvak közé, ám a kicsépelt mag mennyiségét tekintve az elsők sorába tartozik. A földművelésben nem érezhető nagyobb változás abban, ami annak fő része: a nyomásos gazdálkodásban. A gabonafélék mel­lett azonban, amelyek az elsőrendű életszükséglet kielégítését a külterjes művelés előnyével egyesítik magukban, mind nagyobb teret foglal el három belterjes megmunkálást kívánó növény: a 122 Kukorica Köles Tönköly éhkas Bab o _ Borso 7? 33 Lencse Len áposztafej

Next

/
Thumbnails
Contents