Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
terveniálni fog Belgrádban a szerb csapatok mihamarabbi visszavonása érdekében — ez azonban 2—3 napot fog igénybe venni. Róth százados a francia tisztet holnap átkíséri Bajára.4 Gosset ezredes ugyancsak értesíti a magyar katonai parancsnokságot, hogy a szerbek nem kaptak kiürítési parancsot. Komplikációk elkerülése végett. Gosset ezredessel egyetértőleg, a hadműveletek végrehajtása 48 órával eltolatott. Emiatt kellett a szegedi körletparancsnokság által tervezett intézkedéseket is 48 órával később foganatosítani.5 A hadműveletek 48 órával történt elhalasztása, a junktim elvének értelmében maga után vonta a szövetséges hatalmak utasítását, hogy Nyugat-Magyarország átadása is két nappal később történjék. Itt rövid kitérőt kell tennünk, hogy a junktim elvének Baranyával kapcsolatos alkalmazását bemutassuk. A Bethlen-kormány külpolitikájának a békeszerződéssel kapcsolatos egyik legfőbb célja az volt, hogy életbelépésétől kezdve — kihasználva a nagyhatalmak és az „utódállamok” közötti ellentéteket — Magyarország részére előnyös végrehajtást csikarjon ki, megtegye — a rezsim számára elvi szempontból oly nagy jelentőségűnek ítélt — első lépést a trianoni békeszerződés revíziójának útján. A küzdőtér, ahol a kormány fő erőit mozgósítva megvívta e harcot, Nyugat-Magyarország volt. E terület megtartása érdekében felvonultatta minden eszközét a gazdasági nyomástól a fegyveres bandaharcokig. Ilyen eszköz volt Nyuqat-Magynrorszáq junktimba állítása is Baranyával. Már 1921 januárjában elhangzott a minisztertanács ülésén:,.az osztrákoknak semmi szín alatt sem szabad átengedni Nyugat-Magyarországot, végső esetben szállta meg e területet az antant. Addig is junktimot lehet teremteni a terület átadása és a kisebbségi jogok garantálása, illetve a baranyai kérdés között. .. ”6 Április 28-án a miniszterelnök tájékoztatta a kormány tagjait a Párizsban és Bécsben folyó tágyalásokról. Ezekkel azt akarták elérni, hogy a békeszerződés ratifikációja után a nagyhatalmak ne szorgalmazzák Nyugat-Magyarország kiürítését. A tárgyalások sikerében Bethlen nem bízott. Hangsúlyozta, amennyiben ratifikálás után felszólítást kapna a kormány Nyugat-Magyarország kiürítésére, akkor első helyen kellene utalni arra, hogy a szerbek még mindig megszállva tartják Baranyát.7 1921. július 26-án a francia Külügyminisztériumban megtörtént a trianoni békeszerződés ratifikált példányainak kicserélése. Ezzel a békeszerződés életbe lépett. Nyugat-Magyarország e naptól fogva de jure Ausztriához, Baranya pedig Magyarországhoz tartozott.8 A junktim fegyver volt — akár az autonómia! — nemcsak a magyar kormány kezében, hanem a győztesekében is. A július 29-i miniszterta-
