Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A KMP elvi állásfoglalása a baranyai kérdésben

tárgyilagosan és nem ellenszenvesen nézve hasznosítsa a mostani helyzetet a baranyai és magyarországi proletariátusnak erősítése érdekében anélkül, hogy holdkóros politikát csinálna, de anélkül is, hogy feladná a reményt, hogy megfelelő kül- és belpolitikai viszonyok adtán ezt az itteni munkáját és annak eredményét is latbavethesse a magyarországi proletariátus felszabadítása érdekében. Ezt a célt a párt csak úgy szolgálhatja eredményesen, ha:

1. a jugoszláv baranyai taktikával szemben semleges. Egyének aktív szerepet lehetőleg nem vállalnak még akkor sem, ha délibáb csábít.

2. a párt aktivitása a baranyai és magyarországi proletariátus erősítését célzó munkára szorítkozik, különösen úgy, hogy a Horthy-uralom meggyöngitésére állandó és tervszerű szakadatlan agitációt folytat.

3. megszabadítja magát az emigráns politika velejárójától: a felesleges és terméketlen illúzióktól. A történelem folyamán minden forradalmi emigrációt ennél a hiténél fogva használtak ki anélkül, hogy az emigránsok használni tudtak volna annak az ügynek, amelynek szolgálniok kellett volna.

4. nem fullad bele egy helyi mozgalom posványába. A baranyai kérdést nem csupán Pécs szemszögéből kell látni, hanem jugoszláv és magyarországi vonatkozásban is, az egész közép-európai és balkáni helyzet vizsgálata alapján.

5. ha ilyen irányú munkába belevegyül a forradalmi romantika és türelmetlenség, akkor ez eredményt hoz. Enélkül a cél nélkül és irány nélkül a baranyai köztársaságért vagy más hasonló jókért ide-oda taktikázva, az áldozatkészségnek elkeresztelt „romantika” és erénynek vélt „türelmetlenségé csak „emigrációs meddő nyavalya.”24

A KMP vezetőinek ezt az értékelését, útmutatását, a benne rejlő gazdag mondanivaló miatt kellett szinte teljes egészében idéznünk. 1920 végére — mint arról már az események ismertetése során szóltunk — a nagypolitika eldöntötte, hogy a szerbek által megszállt területeket ki kapja meg, ezért minden illúzionista akció eleve kudarcra volt ítélve.

A pártvezetés iránymutatásának éppen ebben állt a jelentősége. Tisztázta, hogy a baranyai kérdés elsőrendűen a nemzetközi helyzet függvénye. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi erőviszonyok és a jugoszláviai belpolitikai helyzet erőteljes jobbratolódása nem tesz lehetővé egyetlen olyan megoldást sem, amely elsősorban és döntő módon a szerb támogatásban bízik. Példát mutatott arra, hogy a továbbiakban a baranyai vezetőknek hogyan kell elemezni a viszonyokat ahhoz, hogy az egyetemes proletárérdekek szempontjából helye-62