Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A bizonytalanság hónapjai
csapatok a megszállandó területre eltolva (gyalogmenetben, vasúton)”.88 Rifflék már a menetkészültséget elrendelő kiadvány tervezetét is megfogalmazták, sőt egy későbbi adat bizonysága szerint a megszállásra kirendelt csapatoknál menetkészültséget rendeltek el.89 A Moore-féle akciót túlértékelték, december másodikán, további parancsig, megszüntették a csapatok menetkészültségét.90 A szerb Belügyminisztérium december 25-én kelt leiratában tudatta a baranyai főispánnal, hogy a terület elhagyásáról még semmit sem tudnak. Ugyanakkor utasításokat adott az esetleges kivonulás alkalmával megteendő intézkedésekre vonatkozóan.91 Bár a novemberi nekilendülés korainak bizonyult, 1920-ban mindkét fél folytatta előkészületeit. A baranyai alispán januárban utasítást adott az állami és megyei tárgyak összeírására.92 Január 29-én utasította a járási parancsnokokat, készüljenek az esetleges kivonulásra (evakuácija Baranje).93 Március elején figyelmeztetik az illetékes parancsnokokat, hogy addig, amíg a Belügyminisztérium el nem rendeli a kivonulást, mindenki maradjon a helyén.94 A belügyminiszter engedélyezte azt is, hogy a kivonulásról szóló 760/1919. sz. rendeletet ismertessék a községekkel. Rendelkezése értelmében — adott esetben — magukkal kell vinni a hivatalos iratokat, könyveket is.95 Mihajlovics közölte az alispánnal, hogy kivonulás esetén a lakosság számára ingyen vonatokat rendelnek Szabadkáról.96 Június 4-én az eszéki hadtest utasítást kért Pécsről a kivonulásra vonatkozóan.97 Június végén bejelentették, hogy kivonulás esetén a távozni akarókat befogadja az SHS állam.98 A kitelepülök ügyeit dr. Dusán Matanovies fogja intézni.99 Megalakult a kiürítési bizottság is.100 Szerb részről 1920 júliusára mindent előkészítettek tehát a kiürítésre, amelynek időpontja bizonytalan volt. A kaposvári magyar parancsnokság ugyancsak tovább körvonalazta terveit, amelyek igyekeztek számításba venni különféle helyzeteket.101 Időközben az 1919 késő őszén kidolgozott rendelkezések elavultak, helyettük újak születtek, ezeket a Vezérkari Főnökség felülvizsgálta. Vigyázniuk kellett, mert az antantbizottság — tekintettel a kaposvári ezred pécsieket fenyegető magatartására — más alakulatokat kért a Vezérkari Főnökségtől, amit az visszautasított, s így várható volt, hogy fokozott mértékben kísérik figyelemmel a magyar alakulatok viselkedését.102 Június közepén a bevonulási tervek iránt érdeklődő tolnai ezred parancsnokát megnyugtatták, „mihelyt erre komoly alap mutatkozik”, intézkedni fognak.103 Híresztelésekben később sem volt hiány. A Kaposváron megjelenő Őrszem írta 1920. decemberi számában: „MegrendítŐen hatott mint örömhír is, Pécs városának felszabadu-4 49
