Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A bizonytalanság hónapjai
lása... Hivatalos jelentés szerint tehát a jövő hónap 18-án kötelesek kiüríteni Pécset.”10'1 A diplomácia malmai azonban jóval lassabban őröltek... 1921. június 3-án Derain francia őrnagy Pécs kiürítésére vonatkozólag megbeszélést folytatott a magyar katonai hatóságokkal. Derain előadta, hogy a megváltozott baranyai viszonyokra tekintettel, a renűezett polgári közigazgatás helyébe megbízhatatlan, kétes elemek tolakodtak be. Feltétlenül szükségesnek látja, hogy a magyar csapatok bevonulása előtt 5—6 nappal a magyar közigazgatás elfoglalja helyét a kiürítendő területeken. Az őrnagy kilátásba helyezte, hogy az angol alsóházban Baranya kiürítését szorgalmazó interpelláció benyújtását sürgetni fogja.105 A hadügyminiszter hozzájárult a polgári hatóságok korábban történő bevonulásához, de a Vezérkari Főnökség ezt aggályosnak tartotta, s ezért levelet intézett a kormányzó katonai irodájának főnökéhez.106 A válasz: Horthy aggódik, a megoldást nem tartja szerencsésnek. Ha — jelentette ki — a magyar hatóságok és csendőrség a hadsereget megelőzve vonulna be a kiürítendő területre, úgy a megmételyezett lakosság esetleges zavart kelthetne. Amennyiben a csendőrség fegyverét használná, úgy ürügyet szolgáltatna a szerbeknek, hogy rendfenntartás címén a kiürítést újból késleltessék. Legcélszerűbb — Horthy szerint —ha a polgári hatóságok a hadsereggel együtt, vagy azt követve vonulnak be.107 Június 5-én Horthy Miklós szemlét tartott az egyik legközelebbről érintett kerületparancsnokságon, a kaposvárin.108 Másnap a körzetből csapateltolásokról érkezik jelentés. A demarkációs vonalon határszolgálatba beosztott mozgó csapatokat csendőrség váltotta fel. A csoportok bevonultak a helyőrségbe.109 Kaposvár és Szeged körletparancsnoka pedig a következő parancsot kapta távírón: „Jugoszlávok által megszállott terület (Baranya, Baja, Űjszegedi háromszög) kiürítése a közeliövőben előre látható. Megszállás változatlanul a 15.995/hadm. 1.1920. számú rendeletem alapján történik. A régi tervezetet azonban felül kell vizsgálni, mert a hadsereg és a közbiztonsági szervek átszervezése folytán módosítások válhatnak szükségessé. Vezérkar főnöke.”110 Átszervezték a polgári közigazgatást is. Bács-Bodrog megmaradt területére Preszly Elemért nevezték ki főispánná.111 A Belügyminisztérium egyik értekezletén felmerült az a terv, hogy a megszállás idejére kormánybiztosokat nevezzenek ki, a katonai parancsnokságok mellé. Hiába ellenezte a Vezérkar Főnöke ezt,112 július 11-én a Sásdon székelő Baranya megyei alispán már a közgyűlés tudomására hozta a belügyminiszter rendelkezését,113 amellyel Kiszely Gyulát nevezte ki kormánybiztossá.114 Időközben, július 7-én a szocialista pártban bekövetkezett a ré-50
