Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig
harci eszközt megszerezni elmulasztott, esetleg kellemetlenkednének neki.83 A szerb parancsnok aligha ingyen tájékoztatta rendszeresen a magyar hatóságokat, és játszotta a tisztíkülönítmények kezére a munkásokat! Jellemző, hogy az antant-bizottságok tagjai közé rendszerint egy-egy magyar tiszt is elvegyült, hogy a déli területekről híreket szerezzen. Így került Pécsre Moore amerikai alezredes összekötőtisztjének álcázva Hardy sorhajóhadnagy november 21-én, ahol az előbb említett Vuicsics Koszta pécsi állomásparancsnokkal személyesen tárgyalta meg a kommunista veszély leküzdésének feladatait, sőt beszerezte a kommunista bányászok névsorát is.84 A tárgyalás eredményei azonban kiszivárogtak.85 Ezzel magyarázható, hogy a pécsi fehér szervezkedés két vezető alakját, Riffl és Inselt ellenforradalmár főtiszteket 1920 kora tavaszán kémkedés és jogtalan toborzás vádjával bíróság elé állították. A belgrádi magyar követ kétszer is interveniált az ügyben. Szerinte a tisztek nem kémkedtek, hanem tájékozódni szerettek volna, „hogy a kiürítés pillanatában egy esetleges kommunista puccs esetére a pécsi szerb parancsnok mekkora és milyen hangulatú csapatainak kooperációjára számíthat a Riffl-féle karhatalom.”86 Az ügyet nem sikerült meg nem történtnek nyilváníttatni. Csupán azt érte el a magyar kormány, hogy Riffl ügyében nem hadbíróság, hanem polgári törvényszék döntött. A jogtalan toborzás vádja nem volt alaptalan. Az okmányokból kitűnik, hogy — többek között — polgárőr zászlóaljat szerveztek. Alapelvük volt: nem sok kell, hanem jó! Tudták, hogy „megbízhatatlan kezébe fegyvert adni annyi, mint ellenségeik számát növelni.” A zászlóalj alapegysége a falvanként szervezett 6—12 főből álló őrs. Járási székhelyeken és mezővárosokban 30 főből álló szakaszt szerveztek. Egy járás alkotott egy századot, a 7 járás és Pécs városa pedig egy zászlóaljat. A szervező munka nehéz feladatnak bizonyult. A róla szóló jelentések sokatmondó adatokat szolgáltatnak a baranyai munkásság politikai állásfoglalásáról. Riffl 1919. november 6-án kelt jelentése szerint Pécs lakóinak 50 %-a — az alezredes piros ceruzával húzta alá a számot! — megbízhatatlan. A szociáldemokraták nemhogy segítenének a karhatalmi alakulatok szervezésében, inkább akadályozzák. A posta mint testület az együttműködést egyenesen megtagadta. Mohács a kommunisták fő gyűjtőhelye, s „igen súlyos körülményekre” kell számítani a kisebb központokban — Villány, Siklós — is. A Mecsektől délre 4100, északra 1200 bányász, illetve volt vörös katona van. „Közöttük megbízható egyén alig található. Állandóan fenyegető magatartást tanúsítanak, a legnagyobb valószínűség szerint nagyobb számú fegyverrel rendelkeznek”. Karhatalmi csoportokat 21
