Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig
csak nehezen sikerült létrehozni. A csátlakozók a bányászok 2 %-át teszik ki, ezek is javarészt az illető községek lakói. (Pécs-Bányatelep 32 fő, Mecsek-Szabolcs 30 fő, Somogy 25 fő, Vasas — fő.) „A bányászok általában a proletárdiktatúra hívei... A bányavidék fékén tartása Baranya vármegye közbiztonságának alapja” — fejezte be jelentését Riffl.87 A „lehangoló” helyzet ellenére tovább dolgoztak a fehér szervezetek. A segítőtársak erősítették soraikat, az óhatatlanul felbukkanó versengés gyengítette. Példa volt erre Kovács András ezredes tevékenysége is. „Tiszta szándékait — olvashatjuk a munkájára emlékező írásban — sokszor és sokan félreértették... Lassanként egész kis irodát szervezett, mely ezeket a baranyai ügyeket intézte... (félreértések miatt) végül átengedte a baranyai ügyek intézését másoknak. De a munkát nem hagyta.”88 Az SHS állam területén végzett, különösen jó eredménnyel járó felderítéseket jutalmazták.89 A szerbek által megszállt területen maradt köztisztviselők magatartásának különös jelentősége volt a „törvénytisztelő” lakosság magatartását illetően. Legtöbbjük hű maradt a magyar államhoz. Állásfoglalásuk komoly hatást gyakorolt — különösen kisebb helységekben — a polgárokra. Jól tudta ezt a magyar kormányzat, s erőfeszítései arra irányultak, hogy tisztviselőiben ébren tartsa a kötelességtudatot. Mindazoknak, akik pályájukat mint magyar állami hivatalnokok akarták folytatni, elemi érdekük volt a szerb megszállás mielőbbi felszámolása. Ezért a fehér szervezkedés többségükre bizton számíthatott. Tevékenyen részt vettek a bevonulás előkészítésében — ha korántsem olyan mértékben mint azt utóbb szerették volna elhitetni — a visszatérés gondolatának ébrentartásában. Tudjuk, hogy a szerb megszálláskor a pécsi adóhivatalban őrzött kb. 20 millió pengőt kitevő értékpapírt — 16 ládában — Sásdra, maid Dunántúlon keresztül a IX. kerületi állampénztár pincéjébe szállították. November 26-án, a baranyai magyar célok érdekében felmerülő kiadások fedezésére 3 milliót lehoztak Sásdra, ahonnan „részletekben-hátizsákban csempészték be Pécsre.” A pénzügyi palotát megszálló szerb katonák elől a titkos pénzkészletet 2 ládában átvitték a MÄH bank pécsi fiókjába. Ebből folyósították — körökben, borpincékben — a fizetéseket, nyugdíjakat. Az öt vidéki adóhivatal által Pécsre szállított letéteket Sásdra csempészték. Gondjuk volt aira is, hogy a sztrájk idején megszorult bányászokat „liszt gusztával” édesgessék a maguk oldalára.90 A „középosztálybeliek” lehettek az antant bizottsághoz intézett beadványok, memorandumok szerkesztői is, függetlenül egyik-másik népi stílusától.91 Néhányukat 1921. június 29-én irredenta összeesküvés vádjával le is tartóztatták. 28
