Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig
mely időközben a szászvári és komlói bányászokra is átterjedt'“’ — csak a bányászok kényszermunkába állításával tudták letörni.66 A hatalomra került ellenforradalom tettei menekülésre kényszerítették a Tanácsköztársaság idején tevékeny szerepet játszó munkásokat, illetve azok vezetőit. A menekülés egyik iránya Pécs volt. A jugoszlávok által megszállott Baranya befogadta a menekülőket, életük az odahaza maradiakénál biztonságosabb volt, bár teljes védelmet — és ezt nem árt hangsúlvoznunk — ez sem jelentett. A két rossz közül azonban ebben a helyzetben feltétlenül a kisebbik volt. A Tanácsköztársaság bukása után az odamenekült bányász-zászlóalj embereit a szerb parancsnokság a Pécsről Vasasig terjedő bányavidéken szórta szét. A nekik nem kívánatos elemeket áttoloncolta a demarkációs vonalon. A jugoszláv uralkodó körök a Tanácsköztársaság fennállása idején arra törekedtek, hogy a forradalom átcsapását megakadályozzák. Az SHS állam területén kibontakozó mozgalommal, és a magyar proletárdiktatúra leverése után az általuk megszállva tartott területre menekült magyar kommunistákkal szembeni magatartásuk lényegében azonos volt: minden áron meg akartak szabadulni tőlük. Pillanatnyi magatartásukat az aktuális politikai helyzet határozta meg. Politikájuk alapmotívuma — a tárgyalt időszakban — a szomszédos államok uralkodó köreinek nacionalizmusával, sovinizmusával szembeni nagyszerb sovinizmus erősítése. Az SHS Belügyminisztérium éberen figyelt minden kommunistagyanús jelenséget. Űjra és újra utasította alárendelt hatóságait, hogy a magyar „vörös gárdistákat” fogják el, és toloncolják vissza hazájukba.87 Az Oroszországból visszatérteket — a megszállt területre érkezőket is ! — megszűrték, nyilvántartásba vették, rendőri felügyelet alá helyezték, mozgásukról időnként jelentést kértek.68 Mindenki gyanús volt, aki Oroszországból jött. Ezek minden lépését figyeltették.69 A kommunista ellenes rendelkezések is bizonyítják, hogy a fiatal jugoszláv mozgalom szorosan együttműködött az orosz és a környező országok kommunistáival. 1921 március eleién az SHS Belügyminisztérium értesítette Baranya megyét, hogy Oroszországból Szerbiába küldenek két „őrsöt”, mindkettő magyarokból áll. Az egyik Bácskában, a másik Bánátban kíván működni.70 Jelentések szerint Cinkotán „Munkásosztag” elnevezésű csoportot képeztek ki, amelynek tagjai 4 hónapos iskola befejezése után a megszállt területen fognak működni. Tudomásuk van arról, hogy „a baranyai munkásokkal is öszszeköttetésben vannak és a jelenlegi rezsim ellen lázítanak.”71 A Tanácsköztársaság bukásáig a jugoszláv kormány igyekezett megakadályozni a forradalom „átcsapását”, most fordult a kocka. 1919 szeptemberében jelentette a kaposvári körletparancsnokság a Fővezérségnek, hogy „nagy agitáció folyik” a megszállt területen, a 24
