Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
elfogadható értelmezése érdekében — egyrészt a nagykövetek tanácsához fordult, másrészt folytatta bizalmas tárgyalásait a jugoszláv kormánnyal. A nagykövetek tanácsánál tett lépések részleteiről nincsenek adataink, ismerünk viszont egy feljegyzést a két érdekelt kormány megbízottainak eszmecseréjéről. A feljegyzés a magyar kormány teljhatalmú képviselője és Popovics külügyminiszterhelyettes tárgyalásáról készült. Ezen a megbeszélésen, amely 1921 júliusában zajlott le, a sürgősebb természetű kérdések között szerepelt a baranyai szén ügye is. Popovics kijelentette: úgy gondolja, hogy a magyaroknak a megszállott területek kiürítése szívükön fekszik. Véleménye szerint a kiürítés eddig a szén kérdése miatt szenvedett halasztást, ha a szénkérdésben sikerülne megegvezni, úgy az Entente, illetve a reparációs bizottság további intézkedését megelőzőleg e területek a megszálló csapatok részéről kiüríthetők volnának. A szerb kormány egy saját ellenőrző közeget kíván a bányákba, aki a kiaknázás összességét (extraction totale) ellenőrizné. Az odaítélt szénmennyiséget — a fenti ellenőrző közeg útján — az üszögi állomáson kívánná átvenni. Kérte, hogy az üszög-villányhatári vasútvonal rendelkezésére bocsáttassák, illetve megengedtessék, hogy a vonalon saját maga eszközölhesse a szén szállítását.57 Kolossá, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a tárgyalásokon szerzett benyomásait a következőkben összegezte: „Popovics úr prepozíciói nem tesznek egységes rendszerű benyomást, sőt némely tekintetben bizonyos rapszodikusság ... látszatát keltik.. .’,5S A kormány a tárgyalások folytatását szükségesnek tartotta — a gazdasági elszigeteltség nyomasztóan nehezedett az országra —, biznnvos engedményekre is hajlandó volt,89 ugyanakkor minden részengedményt az alapvető kérdésnek — a termelés megosztása magyar értelmezés szerinti elfogadásának — rendelt alá.60 1921 nyarán, ismerve Jugoszlávia súlyos kül- és belpolitikai problémáit,61 és tudva, hogy az antant hatalmak mielőbb rá kívánják tenni a koronát a „béke művére”, nem lehetett vitás, hogy a békeszerződés valamennyi határozmányát — legjobb esetben kisebb módosításokkal — végre kell hajtani, tehát a szerb kormánynak a pécsi bányák megszerzése helyett meg kell elégednie a termelés elosztásáról szóló határozatban foglalt mennyiség szállításával. 1922. január 21-től a Jóvátételi Bizottság határozata alapján a jóvátételi számlán vették igénybe a szenet. Magyarországnak 1925-ig kellett viselni ezt a terhet.62 Mindebből nem következett, hogy a kivonulás pillanatáig a szerb kormány ne tett volna meg mindent a már szinte lehetetlen elérésére: a pécsi bányák s egyben a Pécs-Baja-Üjszegedi háromszögek megkaparintására. E terület visszacsatolásának eseménytörténetével és a „pacifi-15
