Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
kálással” kapcsolatban még lesz szó a széntermeléssel összefüggő kérdésekről. A megszállás után a közigazgatás átszervezése fokozatosan történt. A hatalom átvételének egyik legelső megnyilatkozása a esendői ség megszervezése volt. Baján november 27-i kelettel felhívást bocsátanak ki. melyben közlik, hogy az újvidéki Narodna Uprava állandó csendőrséget állít fel Bánát, Bácska és Baranya területén. Kérik, jelentkezzenek minél többen.63 Megtiltják az egyenruha viselését.64 Ellenőrzésük alá vonják a bíróságokat, illetve a Narodna Upravára történő eskütételre kötelezik tagjait,65 eltiltják a Himnusz eljátszását a kávéházakban.66 szabályozzák a pénzforgalmat,67 a magyar nemzeti lobogó kitűzését,68 a dohányárusítást,69 ellenőrzésük alá vonják a kereskedőket.70 Rövidesen (dec. 12.) új főispánt kapott Pécs és Baia Vm’rv'cs Tuniígcs István személyében, aki ez ideig polgármesterhelyettes volt Szabadkán.71 Az új főispán azonnal elfoglalta hivatalát Baján, és a régi főispánt, Meskó Zoltánt — tiltakozása ellenére — eltávolította a vármegyeházáról.'2 A polgármester Dolinka Vazul lett.73 Vojnics Tunics István — úgy látszik — Pécsett nem dolgozott, mert az újvidéki Nemzeti Tanács előterjesztésére a belgrádi kormány 1919. január 17-én Pandurovics Milánt nevezte ki Baranya, Pécs és Somogy megye főispánjává.7'1 Ezek a kinevezések a magyar kormány intézkedéseinek semmibe vevését jelentették, hiszen az új főispánok a már meglévők ügykörét teljesen átvették, azok működését feleslegessé tették. A két pécsi főispán-kormánybiztost 1919. január második felében, a megye alispánját és a város polgármesterét január 30-án tették át a demarkációs vonalon Magyarországra. Meskó Zoltán egy ideig még Baján maradt, de az állandó zaklatások miatt júliusban átszőkött a határon. A szerb hatóságok hivatali túlkapásai, a mind nehezebbé váló élelmezési viszonyok 1919 elejére egyre elkeseredettebbé tették a lakosságot. S bár Radokanovics Stevo városparancsnok kérlelhetetlen fellépéssel és Pécsnek a föld színéről való elpusztításával fenyegetőzött, 1919. február 21-én éjfélkor minden vonat megállt tartózkodási helyén, és ezzel a jeladással kezdetét vette az általános sztrájk.70 A megmozdulást a Szociáldemokrata Párt szervezte. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása (1918. november 24) nem indított meg a szerbeknél legális szervezkedést.76 (A később megalakuló Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek Tanácsköztársasággal kapcsolatos állásfoglalása helyes volt. Kijelentették: „Nem szabad megengedni..., hogy ismét nemzetiségi összeütközésre kerüljön sor, hegy a reakció felhasználja a jugoszlávokat a forradalom ellen,, mint 1848—49-ben.”77) Igaz ugyan, hogy a Délszláv Kommunisták Budapesti Csoportja 1919. január 6-án megalakult, és a cso-16
