Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása

hogy ahol ezek a nyersanyagok nincsenek meg elegendő mértékben, ott mindenben szükség van. E két termény ára befolyásolja elsősorban a béreket és ennek következtében minden egyéb cikk árát.”42

A Párizs környéki békéket diktáló győztesek szemérmetlenül juttatták érvényre gazdasági érdekeiket is, s ezen felbátorodva nem fukarkodtak igényeikkel a kisebb útitársak sem.

Az európai széntermelés a háború után általában csökkent. A szénbányászatuk miatt értékes területek a „megbékélt” európai nemzetek között rövidebb-hosszabb ideig tartó konfliktusok forrásaivá lettek. Ruhr-vidék, Saar-vidék, Szilézia, Teschen sorához kapcsolódik a baranyai bányavidék is.43 Mit jelentett a baranyai széntermelés a magyar gazdaságnak? A korszak gazdaságtörténetével foglalkozók egyöntetűen kimagasló szerepét hangoztatják. A Pécs-vidéki szén Baranyában és Tolnában 13 405 főnyi bányászt tartott el. A trianoni békeszerződés értelmében a 10,97 millió métermázsa feketeszén termelésből az egész termelés 72.8%-a magyar kézben maradt. Ez a termelés — állapítja meg Buday — kizárólag a pécsi szénvidékre esett.44 A béketermelésre való átállás központi problémája a megnövekedett ipari kapacitás kihasználásának biztosítása volt.45 Ehhez pedig a széntermelés gyors növelését kellett volna a kormányzatnak biztosítania. Előttük számos akadály tornyosult. Nem volt elegendő bányász, úgyszólván minden technikai kellék hiányzott, a csehek és a lengyelek nem teljesítették a békeszerződésben előírt koksz-szállítási kötelezettségüket, a jugoszlávok pedig — ugyancsak semmibe véve a békeszerződés idevonatkozó részét — megtagadták Baranya kiürítését „és a bánvák termelését — jóvátétel címén — teljes egészében lefoglalták.”46 A magyar vas- és gépgyái'tás különösen nagy gondokkal küszködött, elsősorban a kokszhiány miatt. A rudabányai vasérctermelést csak rendkívül kis mértékben sikerült növelni — a bánya termelése 1919-ben 74 253 tonna, 1920-ban is csak 101 666 tonna volt, tehát a magyar vasolvasztók szükségletének alig valamivel több mint egytizede —, de még ennek a rendkívül kis készletnek a kohósítását sem sikerült megoldani.47 Mindebből kitűnik, hogy a magyar gazdasági életet súlyosan érintette Baranya szerb megszállása. A helyzet kedvező rendezése, a képlékeny uralmi struktúrán belüli csoportok közül, elsősorban az ipari burzsoáziának volt érdeke.

Kitapinthatóak-e hasonló motívumok a jugoszláv kormány Baranya megszerzésére irányuló politikája mögött? Erre a kérdésre a hazai adatok alapján is kielégítő választ tudunk adni. Szerbia a világháborúban elszenvedett súlyos katonai veresége ellenére a győztesek oldalán fejezte be a háborút, s ennek következtében — elsősorban a széthulló Monarchia rovására — jelentős területekkel gyarapodott. Az SHS állam uralkodó csoportjai közül a burzsoázia volt

12