Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
mert a szerb hatalom nem tűrt ellenmondást. Egymást követték egyébként a rendelkezések, amelyek a szerbek végleges berendezkedését szolgálták. Szerb kiáltvány az „álhirek"-ről. A magyar kormány 1919. január végén, részint külső nyomásra, részint belpolitikai okokból is, elrendelte a képviselőválasztásokat. Ennek hire nagy nyugtalanságot keltett a megszállt területen. A nyugtalanság olyan méreteket öltött, hogy az újvidéki néptanács belügyi biztosa 1919. január hó 31-én az alábbi 722/1919. számú kiáltványt intézte a megszállt területek lakosságához : „Narodna Uprava Banat, Bacska i Baranju belügyi osztálya. 722/1919. Polgárok! Az újvidéki Népkormány Bács- Bodrog, Torontál, Ternes, Krassó-Szörény, Baranya, Somogy, Tolna és Pest vármegyék megszállt területei feletti uralmat saját kezébe véve, a megszállott területeket igazgatta és igazgatja a legszélesebb demokratikus alapon, az összes polgárság teljes jogegyenlőségének elve szerint tekintet nélkül a vallásra, nemzetiségre és társadalmi osztályra. Ezen álláspontjából kifolyólag megköveteli minden egyes polgártól, hogy magatartásával a megszállott területeken a nyugalmat és rendet ne zavarja. Egyes nem komoly polgárok a Népkormánynak az igazgatásban tanúsított szabadelvűségét gyengeségnek minősítvén, ellenséges magatartást árultak el a katonai és polgári hatóságokkal szemben és megkísérelték, hogy hazug híreket terjesszenek és megbontsák a békét és a rendet ezeken a területeken. Ebből kifolyólag az újvidéki Népkormány belügyi osztálya ezennel felhívja a polgárságot, hogy tartózkodjék a hazug hírek terjesztésétől, a közrend és a béke megbontásától, mert ellenkező esetben a Népkormány minden további tekintet nélkül kénytelen lesz elrendelni mindazok internálását és deportálását, akik ellenséges magatartásukkal veszélyeztetni fogják a közrendet és békét, továbbá kénytelen lesz szétoszlatni az összes nyilvános társaságokat s a közrend és béke fenntartása érdekében a további legszigorúbb rendelkezéseket megtenni. Újvidék, 1919. január 31. Dr. Pavlasz Ignjat s. k. belügyi biztos.“ Gazdasági helyzet 1919. februárjában. Bajaszentistván Bajához való kapcsolásával sok közigazgatási zűrzavar szűnt meg. Az általános gazdasági helyzet azonban rosszabbra fordult. Az előrehaladt téli idény kimerítette a lakosságot, a fűtőanyag elfogyott. A magyarság nem tudott belenyugodni az újvidéki népgyűlés határozatába, nem is fogadta el illetékesnek a területi kérdések eldöntésére, szívósan ragaszkodott magyarságához és az anyaországhoz. A politikai bizonytalanság még nagyobb volt, mint azelőtt. 89 i