Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A munkanélküliség nem enyhült, a háború és forradalom miatt lezárt üzletek közül még mindig volt 30 olyan, amely nem tudott kinyitni. A kényszerű üzletzárás nemcsak a tulajdonosok munkanélküliségét jelentette, hanem sok kereskedelmi alkalmazottét is. A tőkeerősebb emberek sem vállalkoztak semmire. Pangott a kereskedelem, ipar egyaránt. Súlyosan érezte a valutáris viszonyok bizonytalanságát a tisztviselő osztály, melynek jövedelme nem emelkedett az élelmiszerek és iparciKkek árával arányosan, volt különleges tisztviselői olló, sokkal szélesebb, mint a később oly hírhedtté vált agrárolló. Külön lexikont lehetne összeállitani azokról az élelmiszerekről és egyéb fontos cikkekről, melyekből időről-időre nagy hiány mutatkozott. Hiányzott az élesztő, a fűtőanyag, a gáz, a burgonya, a cukor, fűszer, rőfösárúk, szódavíz, rizs, tej, babkávé, gyertya, petróleum stb. A nagymérvű szükségletet csempészettel nem lehetett fedezni, 1919. februárjában már nagyon veszélyes foglalkozássá vált a csempészkedés. A szerbek ekkor már nemcsak gazdasági, hanem politikai okokból is üldözték a csempészeket és elfogatásuk alkalmával Tomovics-módra félholtra is verték. Természetes, hogyha mégis volt árú, akkor annak megkérték az árát. A városi hatóság ismételten kísérletezett az ármaximálással, de mindig eredmény nélkül. A bajai kereskedők hazafias érzésből ragaszkodtak a magyarországi piacokhoz, a szerb kereskedők közül néhányan leutaztak Fiúméba, de az eredmény nem valami fényes volt. S végeredményben a nagy hiány megmaradt mindenben. A közbiztonsági helyzet rosszaságát pedig a gombamódon elszaporodott zugkorcsmák növelték. A legális joggal biró korcsmákat erősen megrendszabályozták, 422/Kpt. 1919. sz. rendelettel a korcsmák nyitvatartási idejét reggel 8-tól este 8-ig határozták meg. Szeszesitalt csak 1.2—2 és este 6—8 óra között adhattak. Mégis elszaporodtak a részegségi esetek és az alkoholos állapotban elkövetett bűncselekmények, mert a zugkorcsmákban : az úgynevezett dzsungelekben (carter) szabadon folyt a tivornyázás. A szerb politikai exponensek mind sűrűbben előforduló erőszakoskodásairól s a megélhetést szinte lehetetlenné tevő gazdasági helyzetről, mely később a közbiztonsági állapotok veszedelmes megromlására is vezetett, tudomást szerzett a magyar kormány s az antant-hatalmaknál panasszal élt. Az antant-hatalmak 1919. február havában William Hottkins, Paul Malone és Grey Hawald angol, francia és amerikai tisztekből álló bizottságot küldött ki a helyzet kivizsgálására. A bizottság ki is szállt Bajára, de nem sokat tapasztalhatott itt, mert állandóan kíséretükben voltak Dolinka Vazul polgármester-főispán és a szerb katonai parancsnokság kiküldöttei. Ezek nem engedték meg, hogy az ő szempontjukból veszélyes emberek a kiküldöttek közelébe férkőzzenek s csak azt mutatták meg nekik a városból, amit jónak láttak. Délben bankettet rendeztek tiszteletükre, ötórai teán Jovanovics Milánnál voltak, vacsorára pedig Tománovics György látta őket vendégül. A bizottság még aznap el is utazott. A polgárság alig szerzett tudomást erről a vegyes antant-bizottságról : mire megjelenésüknek hire futott, akkorára már el is utaztak. A közhangulatra jellemző, hogy 1919. február 12-én hangversenyt 90
