Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Időről-időre életjelt adtak magukról. így Zomborban, mintegy 40 évvel ezelőtt a Belgrádi Dalárda nagy hangversenyt rendezett, még pedig a megyeháza mellett a szabadban. A hangversenyre meghívták Sándor Béla főispánt is, aki megjelenésének feltételéül kikötötte, hogy a magyar himnusszal kezdjék meg a hangversenyt. A szerbek a kérelem teljesítését megtagadták, mire úgy a főispán, mint a magyarok távolmaradtak s a szerbek maguk között tartották meg a hangversenyt, amelyet különben egy óriási zápor hamarosan szétmosott. Később kiderült, hogy a dalárdisták között szerb propagandisták voltak nagy számban, akik az összes nagyobb délvidéki városokat bejárták, igy közülök többen Baján is megfordultak. Ugyanezekben az években történt, hogy a zombori katolikus állami gimnázium március 15-iki ünnepélyt rendezett, mely a Himnusszal kezdődött ; három hetedik gimnazista szerb diák, akik közül az egyiknek az apja kir. tanácsos, megyei főtisztviselő volt, nem énekelte a fiukkal együtt a nemzeti éneket, sőt Roediger Lajos tanár felhívása ellenére is némák maradtak. A felháborodott tanár kitiltotta őket az ünnepély terméből. A nyolcadikosok, akik akkor már az osztályvizsgát letették, este nemzetiszinű zászlók alatt fáklyásmenetet rendeztek a tanár tiszteletére. Ebből azután nagy bajok származtak. Az egyik szerb tanuló kir. tanácsos apja — a 67-es párt főkorifeusa — felszaladt Bécsbe s ott panaszolta be a zombori gimnáziumot. Legfelsőbb nyomásra nagy inkvizíció indult úgy a tanár, mint a fáklyásmenetet rendező diákok ellen. Ha akkoriban Lovászy Márton 48-as képviselő nem interpellál a tanár és a diákok érdekében, a tanárt nyugdíjazták s a diákokat szigorúan megbüntették volna. A dolog elsimult, a szerb diákok évvégi bizonyítványába pedig beírták a jó magaviseletét. Á titkos szervezetek felhasználása. A összeomlás után a megszállt területeken már kiépített titkos szerb szervezetek állottak készen a pánszláv politikai törekvések alátámasztására. Ezek segítségével alakították meg mindenfelé a szláv néptanácsokat. (Narodna Obiana.) Baján sokkal kevesebben voltak szerbek, hogysem titkos szervezetet alakíthattak volna s ezért a szerb katonaság kezdeményezte a szerb-bunyevác néptanács megalakítását. Kétségtelen azonban, hogy a bajai szerbek közül is többen tagjai voltak a pánszláv titkos szervezeteknek. Dr. Vojnics Tunics István szerb főispán kinevezése. 1918. december 14-ike fordulópont volt a bajai közigazgatás életében. E napon megjelent a városházán dr. Vojnics Tunics István szabadkai bunyevác fajú ügyvéd s bejelentette, hogy az újvidéki Narodna Uprava őt Baja város és a megye főispánjává kinevezte s átveszi a főispáni 75
