Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
hatalmi törekvései keltették életre. A nemzeti öntudatra is alig ébredt szlávság nem igen érzett faji közösséget ; a faji, nemzeti közösség érzése akkor kezdett ébredezni és erőre kapni, amikor az orosz cárok, részint lengyel politikájuk, részint balkáni törekvéseik alátámasztására céltudatosan kifejlesztették. Sándor orosz cár 1811-ben a legmesszebbmenő kedvezményekkel igyekezett a lengyeleket a nagy szláv gondolatnak megnyerni. Lengyelországot középeurópai fekvésénél fogva legalkalmasabbnak találta arra, hogy a szláv népek közötti kapcsolatokat kiépítse, ezért helyre akarta állítani a lengyel királyságot, magát lengyel királlyá koronáztatni s igy szolgálni a minden szlávok egyesülésének ügyét. Az orosz udvari főemberek közötti hatalmi féltékenykedés azonban annyi belső zavart okozott és annyira elkedvetlenitette Sándor orosz cárt, hogy a pánszláv gondolat megvalósitásáról lemondott s azt jobb időkre halasztotta. Az eszme azonban megszületett s a szlavofil irók munkássága révén mindig jobban erősödött. A napóleoni háborúk széttördelték s alapjaikban rázták meg az európai államokat. Az általános kimerültség ekkor azt a hitet keltette a szlávokban, hogy a nyugati civilizáció dekadens korszakhoz érkezett és a keleti szláv kultúra hivatott a vezetésre. Valahogy úgy érezték, hogy a politika, társadalmi s szociális zavarokba jutott: Európát megváltani a maga érintetlen és töretlen őserejével a szlávság hivatott. A világháborút közvetlenül megelőző időkben nagy szerepet játszottak a cári udvarban Nikita montenegrói fejedelem leányai : Anasztázia és Milica, akik orosz nagyhercegekhez mentek nőül. Valósággal uj életre keltették a nagy-szláv propagandát. Bizonyos vonatkozásban részesei voltak a világháború felidézésének is. Legidősebb nővérük : Zorka, Karagyorgyevics Péter szerb királynak volt a felesége, Jelena pedig Viktor Emanuel olasz királyhoz ment feleségül, Anasztázia viszont Nikolajevics Arzén orosz nagyherceghez. A világháború után a csehek igyekeztek a nagy-szláv gondolat vezetői lenni. Délszláv mozgalom. A pánszlávizmus Oroszország kommunizálása és Csehország összeomlása miatt vesztett erejéből, de azért nem szűnt meg mint történelmi tényező. A leányzó sem halt meg, csak aluszik. Ezt — különösen itt a délvidéken — sohasem szabad elfelejteni. Bácskát és a délvidéket az a pánszláv mozgalom érintette közvetlenül, melyet Belgrádból irányítottak. A délszláv népek egyesítésének szerepére Szerbia vállalkozott. Titkos társaságok alakultak ; az „Ujedinjena Omladina Srbska“ (Egyesült Szerb Ifjúság), később a „Narodna Obrana“ (Nemzetvédelem), majd a katonákból alakult „Fekete kéz“ társaság. Ezek a titkos alakulatok behálózták egész Délmagyarországot, ahol csak szerbek, tótok, vagy egyéb szlávok éltek. Újvidék volt a központjuk, ahol lapot is tartottak fenn : a Tomics Jásó felelős szerkesztésében megjelenő „Zasztavá“-t (Zászlót). 74
