Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
átvételéig az iratok és telekkönyvek sértetlenségéért, valamint a leltár teljességéért a bíróság vezetője személyesen is felelős a Narodna Upravának. Újvidék, 1918. december 4. Narodna Uprava igazságügyi megbízottja dr. Ráth Ágoston s. k. Amikor ez a rendelet Bajára érkezett, a járásbíróságot Major Károly kir. it. táblabiró vezette s létszáma állott : hat ítélő bíróból, egy önálló működési körrel felruházott jegyzőből, három telekkönyvvezetőből, két irodatisztből, két irodasegédtisztből, két dijnokból, négy hivatalszolgából s egy fogházőrből. A Narodna Uprava rendeletének átvétele után a bíróság egész személyzete elhatározta, hogy semmiféle esküt le nem tesz, de lehetőleg a helyén marad és teljesiti hivatását annál is inkább, mert a rendelet a jogfolytonosság fenntartását hangoztatta. Ugyanakkor azt is elhatározta a bíróság tisztikara, hogy a szerb hatóságtól időhaladékot kér, hogy felettes magyar hatóságától utasítást kérhessen Megbízás folytán dr. Rácz Károly és Romátka Jenő kir. járásbirák felkeresték dr. Vojnics Tunics István főispánt, valamint Dolinka Vazul polgármestert és az eskü letevése tárgyában adandó válaszra 1918. december 17-ig halasztást kértek, amit meg is kaptak. Dr. Rácz Károly kir. jbiró rögtön átutazott Szabadkára a kir. törvényszék elnökéhez, akitől megtudta, hogy a magyar igazságügyi miniszter kiküldöttei az igazságszolgáltatási kérdések rendezése végett érintkezésbe léptek Újvidéken a Narodna Uprava igazságügyi osztályával s a tárgyalások befejezéséig az eskü kérdését a szerbek függőben tartják. 1919. január 1-én azonban a szerbek fizetést nem utaltak ki s ekkor a személyzet felkérésére Miskolczy Ferenc irodatiszt átszökött Magyarországra s ott sikerült is neki az alkalmazottak számára hatszáz korona fejenkénti rendkívüli segélyt kieszközölni és áthozni. A Narodna Uprava igazságügyi megbízott helyettesének : dr. Petrovics János szabadkai ügyvédnek közbenjárására a bajai adóhivatal 1919. január hetedikén még kifizette a bírósági személyzet járandóságát. Ez volt az utolsó fizetés, melyet a járásbíróság személyzete a szerb megszállás alatt kapott. A magyar igazságügyminiszter kiküldöttének kísérletei, hogy az eskü kivételét elhalasszák a békeszerződés véglegezéséig, sikerrel nem jártak, mert a Narodna Uprava az 1918. nov. 25-iki újvidéki szerb „nemzetgyűlésre“ hivatkozva, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megszállt területek véglegesen Jugoszláviához tartoznak s 1919. január 14-én kiadott és Bajára január 20-án érkezett alábbi rendeletével záros határidő kitűzése mellett ismét az eskü letevésére hívta fel a tisztviselőket : „Másolat. Narodna Uprava za Banat-Bacsku i Baranju Poverenistvo za pravosudje. Op. 2—918/np. Hivatali főnököknek ! Baja. Hivatkozással 1918. évi december hó 4-én kelt 2—918. br. számú rendeletemre, felhívom a bíróságok vezetőit, hogy a birákkal, ügyészekkel, összes tisztviselőkkel és alkalmazottakkal haladéktalanul közöljék, miszerint most már feltétlenül és minden elodázás nélkül ezen felhívás kézhezvételétől számított nyolc napi záros határidő alatt akár egyénenként kérvény utján, akár bíróságonként együttesen nyilatkozzanak az iránt, vájjon kivánnak-e a Narodna Uprava fennha-67
