Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Az 1914—1918-as világháború végén közös fővezérlet alatt harcoló antant hatalmak, kimerithetetlen ember- és anyagtartalékaikra támaszkodva, megtörték a központi hatalmak katonai erejét is, melyet a betegesen pacifista belső aknamunka s a népek önrendelkezési jogát hirdető wilsoni 14 ponttal való visszaélés amúgy is aláásott. A katonai helyzet délen borult fel; a bolgárok 1918 szeptember második felében feladták a harcot ; október közepén a törökök tették le a fegyvert: az 1918 augusztus 8. óta hátráló német csapatok október végén már a legvégső védelmi vonalba : a „Hermann állásokba“ vonultak vissza, de tartani azt sem tudták már, a teljes katonai leibomláshoz közeledtek ; az olasz offenziva pedig október 24-én a Grappa környékén megindított támadásával a magyar-osztrák csapatokat kényszeritette visszavonulásra. Október 19-én a déli fronton harcoló francia csapatok már elérték a magyar Dunavonalat. Közismert ténnyé nálunk a háború elvesztése 1918 október 13-án vált, amikor Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy elvesztettük a háborút s helyeselte, hogy a hadvezetőség a wilsoni 14 pont alapján felajánlotta a békét. Ugyanezen a napon IV. Károly király kiáltványt intézett Ausztria népeihez, melyben felhívta azokat, hogy a Wilson-féle önrendelkezési elvek alapján saját területükön alakuljanak önálló államokká ; az ugyanezen napon kelt hadparancs pedig a hadseregnek is nemzetiségek szerint való széttagolását rendelte el. Mig ezek a nagy események a harctereken, Bécsben és Budapesten lejátszódtak, a vidék élte a maga gondokkal teli, de egyébként megszokott háborús életét. Hírek keltek szárnyra a csehek, a románok mozgolódásáról ; mindenütt készítették elő önállóságukat, de a különböző nemzeti tanácsok alakulásán kívül egyéb — erőszakosabb — forradalmi megmozdulások seholsem jelentkeztek. A horvátokról hallatszott ugyan, hogy a szökevény katonák („zeleni“) zöld kádereket szerveztek, de ezek is inkább a háború folytatása elleni tiltakozás, mintsem a horvát közjogi önállóság gondolatát szolgálták. A háború teljes elvesztésének hirére azonban feltartóztathatatlanul megindult a Monarchia elemeire való bomlása ; a nagy összefüggések, közjogi, gazdasági, társadalmi kapcsolatok megszűntek ; minden nemzetiség kezdte valóban élni a maga külön életét, Budapesten is erőre kaptak azok a tömegerők, melyek az Ausztriától való elszakadást sürgették, de megmozdultak — gróf Károlyi Mihály és elvbarátai szélsőséges politikájának hatása alatt — a közjogi, társadalmi, szociális reformot türelmetlenül sürgető tényezők is. A wilsoni pontok szerepe pro és contra. Minden önállósulási mozgalom a Wilson-féle pontokra támaszkodott : a magyarok viszont a Wilson-féle pontok alapján ragaszkodtak Magyarország területi integritásához. A Wilson-féle önrendelkezési pontok mételyező hatását legjobban bizonyítják azok a feliratok, melyeket a társtörvényhatóságok pártolás végett Baja városának is megküldöttek ; ezeket a feliratokat a városnál 18688/1918. kig. sz. a. 1918. okt. 19-én iktatták. 4
