Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Vidéki törvényhatóságok feliratai. Igen tanulságos ezek között Marosvásárhelynek felirata, melynek a Wilson-féle pontokra vonatkozó része igy szól : „Megnyugvással veszi tudomásul a közgyűlés Wilson elnök békepontozataiból, hogy az antant hatalmak velünk nem a fegyverek hatalmán, hanem a békepontokban lefektetett és a város közönsége által is örök érvényűeknek elismert elveken nyugvó igazságos és jogos békét óhajtanak kötni.“ „Magyarország nemzetiségei részére a demokratizált magyar állam keretében politikai teljes egyenjogúság mellett a gazdasági és kulturális fejlődés minden feltétele az állami egység érintése nélkül biztosítandó.“ Ugyanez az átirat hangsúlyozta továbbá, hogy az állam jellege más, mint magyar nem lehet, mert ehhez ragaszkodik a magyar állam eszméjéhez mindig hűséges három, túlnyomó többségben levő erdélyi nemzet : „a magyar, a székely és a szász,“ Végül azzal a fogadalommal zárta le a feliratát a pártolás végett megküldött átirat, hogy : „Utolsó fiának utolsó lehelletéig ragaszkodik az ezer esztendős Magyarország állami és területi integritásához.“ Ugyanitt fekszenek el Nagyvárad, Kolozsvár, Szabolcsmegye átiratai, melyek a Wilson-féle pontok alapján a magyar állam függetlenségét, az Ausztriával való perszonál uniót és a területi integritást követelték. Bajai önállósági inditványok. Baja város polgársága sem maradt tétlen. Az öreg kuruc 48-as politikus, Baja város törvényhatóságának 50 éven át volt tagja : néhai Bajay Péter saját aláírásával indítványt terjesztett a közgyűlés elé, melyben az önálló magyar nemzeti bankot, az önálló magyar vámterületet és az önálló magyar hadsereget sürgette. Ugyanezen szám alatt fekszik el dr. Borbiró (Vojnits) Ferenc volt polgármester, ny. kassai főispán 1918. okt. 14-én fogalmazott javaslata, mely megállapítja, hogy a világháborúban két elv harcolt egymással : „Az egyik az erősebb uralmát, a másik az összes nemzetek egyenjogúságát és szabad önrendelkezési jogát irta zászlajára. Előreláthatólag az utóbbi győz fölényesen és a világbéke nem lesz rajongó bölcsészek és álmodok elérhetetlen eszményképe, csalékony álomképe.“ Ez eszme győzelme reményében javasolta azután, hogy a város törvényhatósága foglaljon állást a teljes magyar függetlenség mellett „perszonál unióval, de önálló külügyi képviselettel.“ A javaslat nem került a bekövetkezett események miatt a közgyűlés elé, de mint Baja város vezető tisztviselőjének felfogása, egybevetve az ugyanezen szám alatt elfekvő Bajay Péter-féle indítvány szellemével, bizonyságul szolgálhat a város mérsékelt közjogi felfogásának, mely a Monarchia összeomlását nem akarta az Ausztriától való elszakadásra 5
