Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
képpen magyarázott és félremagyarázott önrendelkezési jogának rosszhiszeműen felhasznált jelszavával azután feldarabolta országunkat. Tudjuk, hogy a győzők nem szoktak győzelmük kiaknázásakor jogcímeket keresni, de annál könnyebb a helyzetük, ha tetszetős jelszavakra is támaszkodhatnak. A megszálló csapatok érkezése kétségbeejtő ébredést jelentett mindenki számára. A magyarság érezte, hogy rosszul tanították a történelmet, rosszul nevelték életre, politikára egyaránt. Ám a bánat késő volt, a valóság itt kopogott az ajtókon. A szerb megszállás katonai keresztülvitele. Jellemző az akkori idők katonai állapotára a szerb megszállásnak technikai keresztülvitele. A szerbek sem rendelkeztek már megfelelő csapatokkal, úgy hogy a megszállást csak részletekben ; orosz és szerb hadifoglyokból összeállított kisebb egységekkel tudták végrehajtani. Idézzük Kovács Antal c. igazgató, akkori városparancsnoknak, az átélés közvetlenségével rendelkező naplóját a megszállás napjáról : „D. u. 4 h. Milutin szerb pap, dr. Bajai Ernő mint francia tolmács és Versényi László főhadnagy, aki szerbül is tud, a fogadóbizottság. A szerb különítmény : 1 tiszt és 78 ember Werndlfegyverekkel ; a fegyverszünet értelmében barátként jött, hogy rendet csináljon és elszállásolást kér ! Gyanúm az, hogy ezt a volt orosz fogoly szakaszt kísérletképpen leküldték Szabadkáról s ha nincs ellenállás, rendes csapatok is jönnek. Az elszállásolás a kaszárnyában megtörténik, de még két napig: 15-éig a mieink látják el a szolgálatot.“ Ez a megszállás még semmi jelentős változást nem idézett elő a polgárság életében ; a hivatalok működtek, a posta rendesen járt, a leszerelt katonák még mindig érkeztek s hozzá olyan tömegekben, hogy a bajai Nemzeti Tanács nov. 13-án 19342/kig. 1918. sz. alatt iktatva még 200 mm. búzát igényelt a várostól a hazatérő katonák részére. November 14-én megérkezett Szeged város 19415/kig. 1918. sz. a. iktatott átirata, melyben felhívta a város közönségét, hogy foglaljon állást a köztársasági államforma mellett, erre a megszállás miatt természetesen már nem kerülhetett sor. Amikor az első szerb megszálló csapatok november 13-án megérkeztek, a parancsnokuk este 10 órakor megjelent a kis tanácsterem előtt s bebocsáttatást kért Bajay Péterhez, mint a Nemzeti Tanács elnökéhez. Bajay Péter eleinte nem akarta fogadni ; azzal utasította el, hogy este tiz óra után nincs hivatal. Később azután mégis beengedte a szerb hadnagyot, aki közölte vele, hogy megszállja a várost, egyben felhívta a városházáról a szabadkai katonai állomásparancsnokságot s ott jelentette a város megszállását. A városházán tartózkodók között akkor este ismét felmerült az ellenállás gondolata s a vérmesebbek javasolták, hogy Bácsbokod felől szedjék fel a síneket, hogy több szerb katona ne jöhessen Bajára. Végül azzal az indokolással, hogy a szerbek úgyis csak a rend fenntartása végett jöttek és jönnek : a tervtől elálltak. 44
