Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
özv. Zaccariáné sz. Tomcsányi Ilonka, Michits Józsefné, dr. Reiser Péterné és Kollár Ágostonné hozzáfogtak a terv kiviteléhez. Összeadták a selyemzászló anyagára szükséges pénzt s felkérték néhai Lovasy Ödön gyógyszerész, rendkivül ügyes rajzoló amatőrművészt, hogy a Szűz Anya arcképét rajzolja fel a selyemre. Azután zárt ajtók mögött két nap alatt kihimezték a zászlót. A kiürítés azonban elmaradt s uj gond hárult a hölgyekre : hová rejtsék el a szerbek elől a lobogót ? Nagy titokban a belvárosi templom oltárpárnájába helyezték el olyan ügyesen, hogy az egész dologról csak néhány nagyon beavatott tudott A hálás utókor elismeréssel gondol a bátor hölgyekre, akik a folyton gyanakvó, detektivjeivel állandóan kémkedő szerb megszálló hatalom uralma alatt meg merték hímezni a szép selyemzászlót s kitették magukat olyan üldöztetésnek, melynek sok szomorú példáját és áldozatát láthatták. Méltó helyen, az oltáron, várta meg a zászló a felszabadulást s ma ezt a zászlót büszkén őrzi a 9-ik magyar gyalogezred, mint a bajai hölgyek hazaszeretetének beszédes szimbólumát. A zászlót átnyújtó hölgybizottság tagjai voltak : asszonyok : özv. Michits Józsefné, dr. Borbiró (Vojnics) Ferencné, Fogt Ferencné, dr. Pollermann Artúrné, özv. Nikolausz Béláné, Vojnits Máténé, Krausz Jakabné, Romátka Jenőné, Kollár Ágostonné, Reich Vilmosné, özv. Zaccariáné sz. Tomcsányi Ilonka, Lovasy Ödönné, dr. Reiser Péterné, Kubinszky Aladárné, Benkő Sándorné, dr. Mészöly Miklósné, dr. Dely Istvánné, Éber Sándorné, Bayer Ernőné, Ölveczky Józsefné, Koller Dezsőné, Szilágyi Györgyné, Kovács Kálmánné ; magyarruhás leányok : Zaccaria Edmea zászlótartó, Kiss Gyöngyike, Fülöpp Irénke, Koller Klári, Rimler Hermina és Klotild lányok, Kollár Gizi, Romátka Klára és Titi leányok, Weisz Magda, Szerletics Bözsi, Éber Anna, Frank Aranka, Pollermann Györgyi, Diera Bözsike, Wunderlich Emilia és Maca, Scherer Cunei, Benkő Margit, Gáspár Böske, Veress Ilonka. Á Ciszterci Rend Bajai III. Béla Reálgimnáziumának megszállás alatti története. A gimnázium forradalom és szerb megszállás alatti történetét Bándy Boldizsár ny. történelemtanár irta meg a gimnázium 1928—1929-iki értesítőjében a történetiró tárgyilagosságával és magyar lelkének izzó hazaszeretetével. A forradalom megkimélte a zirci rendházat és gimnáziumot. A rend annyira tiszteletnek örvendett még azokban a zavaros időkben is, hogy a fosztogató proletárcsőcselék sem támadta meg. Annál többet zaklatták azonban a szerbek. Dolinka Vazul főispán 1918. december 28-ára idézte maga elé a bajai tantestületek vezetőit s felhívta őket, hogy kartársaikkal együtt tegyék le a hűségesküt. A Budapestre utazott dr. Kürthy Menyhért igazgató helyett Székely Károly tagadta meg az esküt. A sikertelen kísérlet után a szerb katonai parancsnok hivatta maga 193 I
