Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Honfitársak I Három évet sínylődtetek idegen uralom alatt, mégis hiven kitartott a lakosság zöme minden sanyargatás ellenére a magyar hazához való hűségében és vágyódó honszeretettel sóvárgott a felszabadulás után. íme elérkezett a megváltás napja ! Meleg szeretettel üdvözlöm a Kormányzó Úr és a Magyar Kormány nevében e földnek minden hazafias lakosát, polgárt, földművest, iparost, munkást egyaránt ! Édes Hazánk mindnyájatokat keblére ölel. Könnyet letörülni, nyomort megváltani, nehéz sebeket gyógyítani jöttünk. Kiengesztelő, megértő szívvel testvéri szeretetet hozunk még azoknak is, akiket lelketlen felbujtók megtévesztettek, pillanatra megtántoritottak. Csak a felbujtók azok, kiket a törvény szigora el fog érni. A magyar nemzeti hadsereg fegyverei nyugalmat, jogrendet hoznak és oltalmat a minél előbb meginduló nemzeti keresztény újjáépítés munkájának. Aki vakmerő kézzel e munkát, a törvényes rend visszaállítását meg merné zavarni, arra lecsap kíméletlenül a nemzeti hadsereg erős keze. Szent István napjának jegyében indul meg felszabadító utunk 1 Vezérel Istenbe vetett hitünk és a hazaszeretet i 1921. augusztus havában. bádoki Soós Károly s. k. m. kir. altábornagy, a déli végeken vezénylő tábornok. Az egész nap ünneplő polgárság este a Katolikus Legényegyletből kiindulva fáklyásmenetet rendezett s a városháza elé vonult, ahol óriási tömeggel növekedve énekelte a Himnuszt és a Szózatot. Az összegyűlt s a magyar szó, magyar beszéd varázsára szomjas tömeghez először Kiszely Gyula dr. főkormánybiztos, majd a tömeg kívánságára Borbiró (Vojnics) Ferenc dr. polgármester intézett lelkesítő beszédet. Meleg szeretettel vette körül a közönség a kényszerű emigrációból hazatért bajai és megyei, valamint állami tisztviselőket. A bajai hölgyek zászlója. A Szentistván-téren megtartott ünnepélynek legmeghatóbb pillanata volt; amikor Czeizlinger Lajos dr. adminisztrátor a bajai hölgyek által hímzett zászlót átadta a hadseregnek. A Patrona Hungáriáé arcképével ékített hatalmas fehérselyem zászlót a bajai hölgyek hímezték. 1919. junius elején a szegedi csapatoknak a Dunántúlra való vonulásával kapcsolatban az a hir érkezett a városba, hogy junius 28-án a magyar csapatok bejönnek Bajára. Erre a hírre az a gondolata támadt Fogt Ferencnek, hogy a bajai hölgyek hímezzenek selyemzászlót a hadseregnek. Az ötletet nagy lelkesedéssel fogadták s Fogt Ferencné, Lovasy Ödönné, Nyiraty Böske, dr. Pollermann Artúrné, 192
