Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
szervezett polgárőrséggel ezúttal ismét a polgárság erős felügyelet alatt tartását célozta. Második statárium. Növelte a nyomasztó hangulatot a statárium, melyet a megszállt területeken a szabadkai puccskísérlet miatt ismét elrendeltek s Baján 1920. április 19-én hirdettek ki. Statárium alá estek a hűtlenség, lázadás bűntettei és a vaspályák rongálására vonatkozó bűncselekmények. A halálbüntetés veszedelme természetesen még jobban megbénította a magyarságot, amelynek számolnia kellett azzal, hogy Matics és Tomovics minden a magyarság érdekében történő megmozdulást hűtlenségnek minősít és az addigiaknál is nagyobb kellemetlenségeket okozhat. A dunai hid védelme. Az általános nyugtalansággal magyarázható V. H. Haggard angol kir. sorhajókapitány, a szövetségesek dunai hadereje parancsnokának angol, horvát, magyar és német nyelven kibocsájtott rendelete, mely 1920. május 14-től kezdve a hid körüli halászatot és csónakforgalmat teljesen betiltotta. A fakitermelési bizottság. Súlyos problémája volt az 1920-as esztendőnek a tűzifaellátás. A városi vezetőség a faellátás biztosítására Beslin Milivoj elnöklete alatt fakitermelő bizottságot szervezett, melynek tagjai voltak még dr. Vuich Maxim városi főjegyző és Katanics Antal főispáni titkár. A bizottság eleinte az utcán és utakon levő öregebb, vagy rosszul fejlett fák kitermelésével kísérelte meg a szükségleteket kielégíteni. Mikor ez nem volt elegendő, Katanics Antal és dr. Vuich Maxim a kalocsai érseki uradalom Baján székelő gazdasági tanácsosától vettek a város részére 40 hold akácerdőt s ennek kitermelését végezte a városi faüzem. Ebből a fából látták el a város, a közüzemek, közintézmények : kórház, szegényház, a tisztviselők, nyugdíjasok, hadi özvegyek, hadiárvák tűzifaszükségletét. Minthogy a városban még mindig nagy volt a fahiány, mint magánemberek vettek Juhász Gábor topolyai fakereskedőtől 70 öl fát s azt átadták haszon nélkül a Róna-szanatóriumnak és a malomnak. Ez a vásárlás tudomására jutott Tomovics Mirkónak s nemcsak vámügyi eljárást indíttatott Katanics és dr. Vuich ellen, hanem a Névén cimű szabadkai bunyevác lapban támadás tárgyává tette személyüket és eljárásukat. A cikk éle az akkoriban lemondott polgármester-főispán : Dolinka Vazul ellen irányult. A cikket nem szignálta senki, de a stílusból, a tájékozottságból, melyet a bajai állapotokra vonatkozóan elárult, kétségtelenül megállapítható, hogy Tomovics Mirkó irta, Íratta, vagy sugallmazta. 160
