Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)

Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)

asszony, bár tudta, hogy az iratokat hol ásta el a férje, még sem árulta el azokat, inkább tűrte a bajai és szabadkai fogságot, mert Tomovics a sikertelen házkutatás után letartóztatta. A múló idő enyhítheti a fájdalmakat, de az erkölcsi megítélés sú­lyosságát nem mérsékelheti. Vétett az emberiesség, a civilizáció elemi törvénye ellen az a szerb hatóság, amely nem engedte meg, hogy a fűtetlen fogdában súlyosan megbetegedett uriasszonyt kórházba szállítsák. Betegsége a fűtetlen fogdában, kemény fekhelyen annyira elhatal­masodott, hogy, amikor önmagával tehetlen állapotban szabadlábra helyez­ték, két hétre rá meghalt. A hős magyar asszony emléke legyen áldott ! Emlékösszejövetelek. Úgy a Baján letartóztatottak, mint a szabadkai törvényszék volt foglyai, valamint a válj evői internáltak évenként kétszer : tavasszal és télen összejönnek, hogy a múltak emlékeit felelevenítsék. Leróják minden alkalommal az elhunyt társak iránt a kegyelet adó­ját s a múlt tragikus, néha — egy-két jóember révén — kedvesebb em­lékeit is felelevenítik s vig-szomorkás hangulatban emlékeznek meg a nehéz napokról, melyek mégis szükségesek voltak ahhoz, hogy Baja Magyarországé maradjon és amelyek alkalmasak még ma is arra, hogy hitet és reményt ébresszenek bennünk éppen úgy, mint elszakadt ország­részek magyarjaiban, hogy a meg nem alkuvó hazaszeretet előbb-utóbb visszaszerzi nekünk a többi elszakadt országrészeket is. A tisztviselői ellenállásnak egészen a megszállás végéig való folya­matos ismertetésével összefüggő képet óhajtottunk adni arról a küzdelem­ről, melyet a bajai tisztviselői kar a társadalommal összeforrva a szerbek­kel megvívott. A társadalmi szolidaritásnak szép példáját nyújtotta a magyarság nemcsak az anyagi áldozatkészséggel, hanem azzal is, hogy küldöttségi­­leg is szorgalmazták úgy a letartóztatott, mint a később internált tisztvi­selők ügyének véglegezését. Közbenjártak Matics Márton dr.-nál, majd leváltása után 1921. év­ben julius 2-án monstre küldöttség kereste fel utódját : dr. Gyorgyevics Voiszláv kormánybiztost, aki a több mint 200 emberből álló küldöttséget a városi közgyűlési teremben fogadta. Dr. Bernhart János városi tiszti orvos tolmácsolta német nyelven a polgárság kívánságát. A kormánybiztos megígérte az intervenciót, de a kiürítésig még sem történt semmi. Közállapotok 1920-ban. Az 1920-as, de az 1921-es esztendőnek szerb megszállás alatti része is állandó harc, küzdelem volt a magától adódott, de a szerbek által mesterségesen is előidézett rossz gazdasági viszonyokkal és a szerbeknek céltudatosan folytatott elszakitási törekvéseivel. 152

Next

/
Thumbnails
Contents