Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
vágyunkat, a mi akaratunkat fogja kifejezni és megvalósítani. Békét, jogot, fehérebb kenyeret, melegebb ruhát, földet, igazságot és kultúrát fog juttatni a haza minden egyes fiának. De hogy mindezt megtehesse, ahhoz szükséges, hogy fegyelmezett odaadással teljesítsük a népkormány minden kérelmét, minden parancsát. Katonák ! Apáink I Fiaink ! Kik négy éve véreztetek, görnyedtetek a háború mérhetetlen szenvedéseitől, hozzátok fordulunk, a ti edzett akaratotokhoz, a ti emberséges, józan okosságtokhoz. Őrizzük meg és tartsuk fenn a múlhatatlanul szükséges fegyelmet és rendet ! Nem szabad többé folynia egy csepp drága magyar vérnek sem. Ez az ország most a népé és a nép ellensége az, aki itt bármit is pusztít. Mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, mert a népkormánynak csak igy lesz ereje a béke megteremtésére és igazságszolgáltatásra. Fogjunk össze mindannyian a fegyveres és fegyvertelen nép szervezett, fegyelmezett erejével és lelkes testvéri megértésével és támogassuk a Magyar Nemzeti Tanácsból megalakult első magyar népkormányt, melyre az új boldogabb, igazságos Magyarország megteremtésének feladata vár. Éljen a független, szabad Magyarország első népkormánya ! Éljenek a katonák ! Éljen a nép ! A bajai függetlenségi és 48-as párt nevében : dr. Nyiraty János elnök ; a bajai szociáldemokrata-párt titkársága ; a bajai radikális polgárság nevében : dr. Kelemen József ; a bajai egyetemi ifjúság : Korányi Lajos; a bajai feministák egyesülete: F. Reisz Irén.“ Ugyanezt a kiáltványt falragaszokon is közzétették 1918. november 3-án a kora reggeli órákban. Hogy teljessé tegyük a Bajai Független Újság 1918. november 3-iki számáról szóló beszámolónkat, közöljük, hogy a „Hírek“ rovatának első közleményeként, egy a szerző megnevezése nélkül Károlyi Mihályhoz címzett igen fellengős stilusu vers jelent meg, mely Károlyi Mihályt magyar „Wilsonként“ ünnepelte. Az 1918. november 3-iki lappéldány nyomdatechnikai okok miatt már november 2-án délután jelent meg s igy a lappéldányban természetesen nincs egy szó közlemény sem a november 2-án késő délután elkezdődött s másnap hajnalig tartott fosztogatásokról. Tény azonban az, hogy sem az újság közleményeknek, sem a kiáltványoknak, sem a röpcéduláknak nem volt semmi hatásuk, mert a rombolásokat nem tudták megakadályozni. A bajai radikális polgárságnak — inkább néhány újságírónak és hevülékeny fiatalembernek, valamint az exaltált dr. Kelemen Józsefnek az 1918. november 3-iki lappéldányban ismertetett papirosszereplése — volt az egész bajai radikális mozgalom, mely mögött tömegek egyáltalán nem állottak. De könnyen feltehető az is, hogy a radikálisabb hangot azért ütötték meg a kiáltványokban, hogy a hazatódult katonák bizalmát megnyerjék s a rend fenntartását biztosítsák. Ezt a feltevést támogatja az a tény, hogy a Nemzeti Tanács is csak a fosztogatások utáni éjszakán, 1918. nov. 3-áról, 4-ére virradó éjjel alakult meg s annak összetételében túlnyomó a komolyabb polgári elem. 12
