Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A proklamációk és az üres deklamálás hiábavalóságát azonban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nemcsak a rombolásokat, de még a rendőrség és csendőrség felbomlását sem tudták megakadályozni. Á forradalom kitörése. Baján november elseje, Mindenszentek napja, még nagyobb rendzavarás nélkül telt el, csupán néhány ablakot vertek be és a nagy malmot támadták meg. A sírok szokásos kivilágítása elmaradt. November 2-án, szombaton reggel már érezhető volt a forradalom előszele. Az utcákon itt-ott lövöldözés hallatszott s a fegyveresen járkáló katonák kezdtek fenyegető magatartást tanúsítani. A tiszteket megállították s rendfokozatuk eltüntetésére kényszeritették. Dr. Kocsis János városi tanácsnok, akkori hadnagyot, a városháza előtt állította meg két katona ; dr Kocsis János azonban kardot rántott ellenük, mire azok elmenekültek. Az utcai incidensek és atrocitások hírei gyorsan elterjedtek ; ideges izgalom, feszültség uralkodott az egész városban ; a kereskedők a kora délutáni órákban lezártak. A legtöbbnyire ismert külvárosi, bűnöző családokból származó katonák fellázították a hosszú háború alatt sokat nélkülözött, főként lerongyolódott szegénységet ; erősen izgattak az itteni orosz fogoly kommunisták is. Á fosztogatás megkezdése. Néhány közismert lógos katona vezetése alatt azután a késő délutáni órákban fosztogatni kezdett a csőcselék. Dr. Bernhart Sándor polgármester, akkor városi számvevő, november 2-án az 1917. évi városi zárszámadáson dolgozott s a délutáni hivatalos óra végén a főkapun lépett ki az utcára. A városháza épületében lévő Diamant-féle textilüzletnek redőnyeit éppen akkor kezdték feszegetni. Minthogy nagyobb tömeg verődött össze az üzlet előtt, dr. Bernhart Sándor polgármester átsietett segítségért a városi rendőrségre ; ott azonban azt a választ kapta, hogy nem avatkoznak bele a dologba, mert nem áll elegendő karhatalom rendelkezésre. A vérszemet kapott söpredék a Diamant Lajos-féle üzlet kirablásával kezdte meg a rombolás munkáját. Mások szerint a zavargás a Központi Kávéház ablakainak beverésével kezdődött. A fosztogatásnak volt eleinte bizonyos antiszemita jellege, mert elsősorban a zsidó üzletekre vetette magát a tömeg, de hamarosan sorra kerültek a keresztény boltok is. Amint ma megállapítható, a következő üzleteket fosztotta ki a tömeg : Diamant Lajos textil, Lukács Viktor trafik, Fischer Béla és Pál divatáru, Gáli Lajos készruha, Gebhardt Dezső ékszerész, Grünhut Miksa és társa nagykereskedő, néh. Halász Károly szabó és ruhakereskedő, Hermann Laura női kalapkereskedelmi, Heksch Gábor, Krausz Lipót ékszer. Maschanszker nagykereskedelmi, Práger Izidor ruha, Reich Farkas Fiai és Reich Bernât textil, Scheer és Weidinger vaskereskedelmi, Székely Leó 13
