Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
szolgáljon a magyar tisztviselők végleges eltávolítására. A szerbek ugyanis azzal, hogy 1919. április 1-én beszüntették a tisztviselők fizetését, nem érték el céljukat, mert a magyar tisztviselők — akik ha szűkösen is, de megéltek a „tisztviselői kölcsönökből“, — nem hagyták el helyüket. Ez kellemetlenül érintette a szerb vezetőséget, mert ekkor már elegendő — megbízhatónak gondolt — tisztviselő állott rendelkezésükre a magyar tisztviselők pótlására. A városi közgyűlések jegyzőkönyveinek nyelvére vonatkozóan Dolinka Vazul főispán-polgármester elrendelte, hogy magyarul és szerbül vezessék. A rendeletet azonban nem hajtották végre, a jegyzőkönyveket 1919. évben változatlanul magyar nyelven vezették tovább. A kiszélesített tanács 1920. és 1921. évi üléseiről felvett jegyzőkönyvek nyomtalanul eltűntek. A belpolitikai helyzet Magyarországon. József főherceg kormányzósága. A kommunizmus bukása után megindult Magyarországon a belpolitikai helyzet tisztulása. Budapesten megalakult az antant-missziók támogatásával a Peidl-kormány ; Szegeden pedig P. Abrahám Dezső miniszterelnök kormánya igyekezett olyan katonai karhatalmat szervezni, melylyel a Magyarországon mind otthonosabban viselkedő és rekvirálás cime alatt módszeresen fosztogató románokat ki lehessen verni. Horthy Miklós fővezérsége. A P. Ábrahám Dezső-kormány hadügyminisztere Horthy Miklós admirális volt. Franchet d’Esperay tábornok, a keleti antant haderők Belgrádban, illetve Nagykikindán székelő főparancsnoka azonban tiltakozott a Novara hősének hadügyminisztersége ellen, mire Horthy Miklós admirális lemondott a hadügyminiszterségről s 1919. julius 16-án átvette az összes magyar haderők főparancsnokságát. Nagybányai Horthy Miklós fővezér — mint a magyar haderők főparancsnoka — részint belpolitikai okokból, részint a külpolitikai helyzetre való tekintettel függetlenítette magát a kormánytól s minden erejét arra fordította, hogy hadseregét megerősítse, a Dunántúlra átvigye s ott a még lappangó kommunista fészkeket kitisztítva, újabb erőket vonjon össze s azután Budapest ellen vonulva a románok távozását kierőszakolja. Miután a Szabadka—baja—bátaszéki felvonulás tervét a Nagykikindán székelő francia főparancsnokság — angol-amerikai befolyásra — elejtette, kénytelen volt Horthy Miklós fővezér a kisszállás—jánoshalmai utat választani. Az antant-missziók nem nézték jó szemmel a magyarság megerősödését és meg akarták akadályozni Horthy Miklós fővezérnek a Dunántúlra való átmeneteiét, rávették a Budapesten székelő József főherceg kormányát, hogy küldjön Horthy Miklós fővezérnek parancsot, mely a csapatok Dunántúlra való átvonulását megtiltja. József főherceg küldött 120
