Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
is ilyen tartalmú rendelkezést, de Horthy Miklós nem vette tudomásul és megkezdette történelmi jelentőségű átvonulását a Dunántúlra. További szlávositási akció. A szerbek, akik élénk figyelemmel kisérték a magyarság szervezkedését, nem hitték, hogy a nemzeti hadsereg akcióképes lesz, sőt arra számítottak, hogy a román megszállás hosszú ideig fog tartani. Zavartalanul céltudatosan folytatták ezért elszlávositási törekvéseiket. Terzinzomboii tanfelügyelő 1919. augusztus 15-én távirati jelentést kért arról, hogy a bunyevác gyermekek anyanyelvükön való oktatását biztositotta-e a városi hatóság? A tanács jelentette, hogy Deszecsár és Kirincsics nevű tanerők utján erről gondoskodott. A valóság azonban az volt, hogy a bunyevác gyermekek nem iratkoztak be a bunyevác iskolába s igy nem is volt bunyevác oktatás. Zsákmányolt tárgyak visszaadása. Nem kis izgalmat okozott ebben az időben a belgrádi hadügyminisztériumnak az a rendelkezése, mely a méntelepet Bajáról Palánkára helyezte át s hogy újból elrendelte a magyar katonák által Szerbia elfoglalása alkalmával zsákmányolt tárgyak visszaadását. Nagyon kevés zsákmányolt holmi volt Baján, anyagilag azoknak — az inkább emlékjellegű apróságoknak — a visszaadása nem jelentett senkinek kárt, de részint a bosszútól tartott mindenki, részint attól féltek, hogy a rendelet önkényes házkutatásokra és rekvirálásokra ad majd újabb jogcímet. A félelem nem is volt alaptalan. Újabb tisztviselői küldöttség Budapestre. A kölönböző rekvirálásokkal, kegyetlen adóztatással megfélemlített és anyagilag kimerített polgárság ebben az időben kevésbbé támogatta a tisztviselői ellenállást s ezért ennek vezetői ismét elhatározták, hogy a budapesti kormánytól kérik elmaradt fizetésüket s egyben tájékoztatják a bajai állapotokról. Huber Károly és vitéz Losonczi (Luibl) György vállalkoztak arra, hogy a bajai tisztviselői kar memorandumát átviszik Magyarországra. Pécsen keresztül Nendtwich Andor akkori pécsi polgármester és Soós Nándor akkori pécsi rendőrfőkapitány támogatásával sikerült is Magyarországra jutniok. Budapesten 1919. augusztus végén felkeresték Schnetzer Ferenc akkori honvédelmi miniszter, bajai földinker s az ő támogatásával a következő memorandumot adták át a miniszterelnöknek : „Baja város közönségének, főleg pedig a város köztisztviselőinek a szerb megszállás folytán felmerült sérelmeit felpanaszoló és orvoslást kérő, Nagyméltóságodhoz, méltóságos Meskó Zoltán államtitkár úr által már korábban benyújtott 121
