Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
nélkül — minden templomban hálaadó istentisztelet fog tartatni, mise után, vagyis 11 órakor a helyőrség (garnizon) ünnepélyes felvonulást és tisztelgést rendez. 11 órakor hivatalos helyiségemben fogom a városi hatóság, valamint az egyház és az összes egyletek, intézetek, testületek és társulatok Királyunk iránti hódoló üdvözletét fogadni. 12-én este 9 órakor a „Nemzeti-szálloda“ nagytermében a rokkant katonák fölsegélyezésére jótékonycélu nagy hangverseny lesz megtartva, melyen felült!zetések is elfogadtatnak. Elvárom a város közönségének azon készségét, hogy az ünnepély fényét úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni fogja. Baja, 1919. julius hó 7-én. Panta M. Draskics s. k. alezredes, katonai helyi parancsnok. Kazal József könyvnyomdája Baján.“ A szerbeknél a születés- és névnap a legnagyobb családi ünnepnek számit s ezért a szerb hadsereg különös fénnyel készült a királyi névnap megünneplésére.. A magyarság a kíméletlen szlávositó törekvések reakciójaként azonban nem akart részt venni a szerbek ünnepségén és ezt a magatartását nem is titkolta. A katonai parancsnokság észrevette a magyarság ellenállását és városrészenként házról-házra járva katonákat küldetett szét, akik szóval is felhívták a lakosságot a házak fellobogózására és kivilágítására. A lakosság ennek ellenére sem ünnepelt, csak itt-ott lehetett apró papirzászlókat látni, ablak meg éppen nem volt kivilágítva. A tisztelgő fogadtatások is nagy fiaskóval végződtek, mert a szerb hatóságok kivételével mások nem mentek el tisztelegni. Nagyon rosszul sikerült a rokkant katonák felsegélyezésére a Nemzeti Szállodában ugyanaznap rendezett hangverseny is. A rnagyarság passziv rezisztenciával tett tanúságot magyarsága mellett. A bosszú nagyon hamar bekövetkezett. Szombaton, 12-én este fegyveres emberek, katonai járőrök járták végig az utcákat s ahol az ablakok nem voltak kivilágítva, azokat sorban beverték. Volt néhány bajai szerb vezető is közöttük, igy különösen a hírhedtté vált Mikovics Koszta szabó, aki maga vezette a katonákat s ezüstvégű botjával sorra verte be az ablakokat. Az ablakbeverések a hajnali órákig tartottak, sok helyen be is törtek s különböző ingóságokat és értéktárgyakat raboltak el. így Füredi György papucsosmestertől 15 drb. 20 koronás, 17 drb. 10 koronás aranyat, ezüstpénzét és összes fehérneműit vitték el. Khin Antal kötelesmesterhez hajnali öt órakor állított be egy szerb ember, az utcán Sztaniszavljevics Rado volt szegényházi gondnok kocsija állt, ezen azután elvitték Khin Antal kötelesmester egész kötélárú készletét. Áilatrekvirólás. Az ablakbeverések és a fosztogatások gyorsan elterjedt hire rémületbe ejtette a lakosságot. 1919. julius 13-ára, vasárnapra virradó éj szállá
