Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IV. Az 1859. évi olasz-osztrák háború
± 30 ± ban, mint a vezér bizalmasa, nagy befolyással bírt. A háború azonban sokkal rövidebb ideig tartott, hogysem a magyar ügyre sor kerülhetett volna. Az egyesült francia-olasz hadsereg június 4-én Magentanál megverte az osztrákokat s Viktor Emánuel június 8-án diadalmenetben bevonult Milánóba. A magentai vereség azonban még nem törte meg az osztrákot. S mivel közben a magyar emigráció is erélyesen mozgolódott, Kossuth Klapkával a főhadiszállásra is elment s felajánlotta Napóleon hercegnek a magyar koronát, az osztrák hadseregben szolgáló magyarokat igyekeztek átpártolásra bírni, meg is kezdődött a magyar légió alakítása az egész Magyarország fegyveres felkelésének előkészítésére. Mindez arra bírta Ferenc Józsefet, hogy birodalma felbomlásának meggátlására még egy nagy csatát kísértsen meg. Ez Solferinónál történt meg 1859. június 24-én s ismét a francia-olasz hadsereg győzelmével végződött. Ezekben a diadalmas harcokban a magyar légió dicsőségesen részt vett. Tűn ezredes a Garibaldi hadtestében számos magyarral együtt hősileg kivette a részét az osztrák elleni harcokban, s egyik ütközetben súlyosan meg is sebesült. Erről az ütközetről a „Pesti Napló“ 1859. évi június 24-én kelt harctéri tudósítása a következőket írja : Garibaldi seregeivel (a Garibaldi hadosztályával) Bresciából észak-délnek állott a magaslatokon és előkészületeket tett a Chiesen való átmeneteire, hogy az osztrák seregek visszavonulását Montechiarin át oldalvást nyugtalaníthassa és hogy azok mozdulatait és állását szemmel tarthassa. E célból elhatározta, hogy Bettolettcnál, Bedizzoleval szemben egy hidat fog verni. Miután azonban Castenedolonál Urbán osztrák hadosztálya állott, megparancsolta a Cosenz ezredes parancsnoksága alatt álló első ezrednek (1000 ember), hogy az osztrákokat visszanyomja és mindaddig foglalkoztassa, míg a híd elkészül és azon átmehet. Cosenz ezredes teljesítette a parancsot, midőn azonban az osztrákok Castenedolonál levő főhadtestükhöz visszavonultak, egy csapat utánuk ment, de két osztrák dandár közé került és a legnagyobb veszélybe jutott. Gribaldi egész hadtestével, — melyben Tiirr is részt vett — oda sietett, Cialdini hadosztálya Bresciából szintén oda jött s makacs harc után sikerült a kelepcéből kimenekülniök. A Cosenz-ezred