Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IV. Az 1859. évi olasz-osztrák háború
♦ 31 ± 85 embert vesztett, a többi hadtestek vesztesége is körülbelül ennyi volt. Tűn a véres harcban csapatja élén hősileg küzdve, karján súlyosan megsebesült. Garibaldit nagyon meghatotta kedves ezredesének megsebesülése s 1859. június 17-én Paitonéból a következő levelet intézte a Bresciánál megsebesült Türrhöz, kit Carrano, Garibaldi táborkari főnöke a „rettenthetetlen magyar“ (l’intrepido Ungherese) jelzővel illetett. Igen kedves Barátom! Magyar vér ömlött Italiáért s az a testvériség, amely a lövőben a két névet kell, hogy egybekapcsolja, kiállotta a próbát. És kellett, hogy ez a vér az ön vére lett légyen — egy hősnek a vére. így egy darabig meg leszek fosztva egy bátor fegyvertársamtól és barátomtól, de remélem, mielőbb viszontlátom oldalam mellett, hogy ifjú katonáinkat győzelemre vezessük. Bármily körülmények között boldog leszek, ha segítségére lehetek és csak rendelkeznie kell velem. Az ön Garibaldi-la. Napoleon — a solferinói győzelem dacára — nem akarta a húrt a végletekig feszíteni s Olaszországnak nagyhatalommá tétele különben sem lévén francia érdek, július 6-án fegyverszünetet és találkozást ajánlott Ferenc Józsefnek, ami július 11-én Villafrancában meg is történt. Itt a két uralkodó megállapította a béke feltételeit, melyek szerint Ausztria lemond Lombardiáról, kivéve Mantua és Peschiera várait. Napoleon aztán Szardíniának adja át az országot. A két hatalom elősegíti a toscanai nagyherceg és a modenai herceg visszatérését országaikba, csak eppen fegyveres erőt nem alkalmaz e célra. Napoleon tehát nem teljesítette Ígéreteinek csak a felét. Nem is követelt semmit. De az egységes Itália ügye a békekötéssel megállóit. Cavourt annyira elkeserítette Napoleon kétszínű eljárása, hogy lemondott a miniszterelnökségről s Kossuthnak kijelentette, hogy összeesküvő lesz, Mazzinival fog kezet, „de ezt a békekötést nem fogják végrehajtani“. A Zürichben nov. 10-én megtörtént ratifikáció éppen nem változtatott tervein. A villafrancai békeelőzmény (1859. VI/11.) s a zürichi békekötésben (1859. XI/10.) a toscanai nagyherceg (Ferenc József unokatestvére), a modenai (Habsburg-Este főherceg) és a pármai
