Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IV. Az 1859. évi olasz-osztrák háború
± 29 ± A kocka el volt vetve. Cavour és Napoleon 1858. július 21-én megkötik a szövetséget, melynek célja Szardíniának megszerezni egész Felső-Itáliát. Viszont Napoleon a királyi család ősi birtokát, Savoyát és Nizzát kapja, mint földrajzilag Franciaországhoz tartozót. Garibaldit rendkívül felháborította ez az egyesség, mely az ő szülővárosát, Nizzát elszakította Olaszországtól. Türr közölte ezt Viktor Emánuellel, aki felkérte őt, hogy nyugtassa meg Garibaldit, mondja meg neki, hogy: „Ügy látszik, a sors mindkettőnktől követeli a legnagyobb áldozatot: ő Nizzában született, Savoya meg az én családom ősi fészke. Mindkettőnknek meg kell hoznunk az áldozatot“. A hadi készülődések nyomban nagy erővel megindultak. Diplomáciaiig is minden elő volt készítve, mikor Napóleon 1859. újév napján, midőn a követek nála megjelentek, így szólt Hübner osztrák követhez: „Sajnálom, hogy viszonyaim kormányához már nem oly barátságosak, de kérem, mondja meg a császárnak, hogy személyes érzelmeim irányában mitsem változtak“. Erre az üdvözlésre Ausztria megerősítette itáliai seregeit, Viktor Emánuel pedig megköti a véd- és dacszövetséget s január 10-én trónbeszédében kijelenti, hogy nem maradhat érzéketlen Itália jajkiáltása iránt. Kétségtelenül a szövetségesek a támadók, Ausztria pedig jogos birtokát védi, mégis úgy kellett intézni a dolgot, hogy a bécsi udvar tűnjék fel békeszegőnek. S ezt a szívességet megtette a bécsi katonai párt elbizakodottsága. Ausztria április 23-án ultimátumot küldött Turinba, kevély hangon követelve Piemont lefegyverzését s az önkéntesek elbocsátását, különben a háborút megkezdettnek tekinti. Cavour április 26-án ennyit felelt: „Legyen a felelősség azokon, akik elsőkül fegyverkeztek s fenyegető parancsokat helyeznek a békés kiegyenlítés méltányos javaslatai helyébe“. Cavour elérte célját. Azonnal sürgönyözött Párizsba. Napóleon császár május 12-én kikötött Genuában. A magyar emigráció már a háború előtt élénk összeköttetést tartott fenn úgy Viktor Emánuellel és Cavourral, mint Napóleon császárral és unokatestvérével, Napoleon herceggel. Az volt a cél, hogy az olasz-osztrák háborúval egyidejűleg Magyarország felszabadítására is fegyveres akció indíttassék meg. Ezekben a mozgalmakban jelentős szerep jutott Türr-nek, aki Garibaldi hadosztályá-