Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
Tartalom
♦ 128 ♦ „1874 óta halála percéig voltam bensőbb összeköttetésben Türr tábornokkal” - írta könyve előszavának első mondatában. 1874-ben Türr István 49 éves. Az 1867-es kiegyezés után amnesztiát nyert, hazatért, bár továbbra is sokat tartózkodott külföldön, elsősorban Franciaországban. Itthon részt vett a kormánypárt oldalán a politikai és gazdasági életben. Elnöke volt a Ferenc-csatorna Társaságnak, bekapcsolódott számos hazai és külföldi csatornaépítési vállalkozásba. 1874-ben Gonda Béla 23 éves diplomás mérnök volt, és a Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál kezdte munkásságát. Huszonhat év korkülönbség volt közötte és szeretett tábornoka között. 1874-től Türr haláláig, tehát 1908-ig baráti kapcsolatuk és beszélgetéseik harmincnégy éven át tartottak. Ilyen hosszú idő már több, mint élmény. Részesei lehettek egymás életének. Bár minden párhuzam sántít, talán Goethe és Eckermann kapcsolata őrzött még hasonló élethelyzetet. Johann Peter Eckermann harmincegy éves korában kezdte meg szolgálatát a hetvennégy éves Goethe mellett, és kilenc éven át, 1823 és 1832 között volt titkára, szellemi mindenese. Három kötetben adta közre feljegyzéseit, szinte látvánnyá festve személyes élményeit is. Gonda Béla Türr tábornokról írt 124 oldalas könyvében kerüli a személyét érintő utalásokat. Még azt sem mondja el, hogy mikor, milyen körülmények között ismerkedtek meg egymással. Eckermann bőbeszédűbb volt, Gonda Béla érzelmesebb. De mindkettőjükben megvolt a halk emberek kitartása, szorgalma és végtelen türelme, hogy azt a soha és senkivel meg nem ismételhető kapcsolatot hősükkel villanásokban is megőrizzék. Türr István az év nagyobb részét Párizsban, Rómában, a telet Nizzában töltötte. Gonda Bélával folytatott beszélgetései többnyire alkalmi epizódok olyan időszakokból, amikor Türr itthon tartózkodott. A tábornok megkedvelte, szívébe fogadta az ifjú mérnököt. Szívesen diskurált vele - az őt is mindig foglalkoztató - csatornaépítésekről, a hazai termőföld feljavításáról, a Vaskapu szabályozási és kikötőépítési ügyeiről. „A 80-as évek elején, pesti tartózkodása alatt - az ő kívánságára - a reggeli órákban gyakran meglátogattam, sokat beszélgettünk legendás életéről, itthoni közgazdasági törekvéseiről” - mondja Gonda Béla, és ebből is kitűnik, hogy nem ő zaklatta, hanem a tábornok hívta.
