Kovács Zita (szerk.): A Türr István Múzeum kincsei. A bajai múzeum 20. század képzőművészeti gyűjteménye (Baja, 2002)

aja város művészeti életében mindig a képzőművészet érdemelte ki az „első az egyenlők között" szerepet. Jelentős építőművészetéből (a barokk, a sajátos klasszicista, romanticizáló épültekből) sajnos csak az 1840-es hatalmas tűzvész által el nem pusztított értékek őrződtek meg, s néhány szecessziós épület jelzi a századforduló építészetét. Gazdag a város irodalmi múltja, színházi és élő zeneművészeti élete is.

A 19. században még nem folyamatosan, de hosszabb-rövidebb ideig élt és alkotott képzőművész Baján, közülük a legjelentősebb Jakobey Károly (1825-1891) volt. Érdekes momentum, hogy a város több szülötte tanult szobrásznak: Petrovics Demeter (1799-1854), Albert Andor (1876-1940), illetve Teles Ede (1872-1948) is. A 19. században itt született festők közül Beck Vilmost (1824-1862) és Kardos Gyulát (1857-1908) érdemes megemlíteni.

A képzőművészeti élet felpezsdülésének első jele - mint a legtöbb vidéki városban - a millennium idejére esik. Ekkor rendezték meg Baján az első képzőművészeti kiállítást, s ezt követően egyre gyakoribbá váltak a bajai és környékbeli festőművészek tárlatai. A budapesti Nemzeti Szalon is több ízben rendezett a bajai Nemzeti Szálló és a Városháza dísztermében tárlatokat. Az 1927-es kiállítás katalógusának előszavát a kitűnő művészetfilozófus, Fiilep Lajos (1885-1970) írta, aki 1922-1927 között a Református Egyházközség lelkipásztoraként teljesített szolgálatot Baján.

A 20. századi bajai képzőművészeti élet meghatározó koordinátáit Nagy István bajai korszaka, Tornyai János itt született művei, Medgyessy Ferenc ide került alkotásai, a korábban Rudnay Gyula, ma B. Mikii Ferenc vezette, több mint fél évszázada működő művésztelep, képzőművészeti kör s az Éber család több évtizedes művészi tevékenysége együtt alkotják. Mindezek mellett az 1904-től folyó rendszeres képzőművészeti kiállítások, Fülep Lajos majdnem fél évtizedes jelenléte, Tóth Menyhért első kiállítási szereplése s az Oltványi Imre és Miskolczy Ferenc jelentős szervező- és gyűjtőmunkája nyomán létrejött Bajai Képtár (1937), valamint a később köréje szerveződő Türr István Múzeum - mind-mind a város képzőművészeti életének fontos építőelemei.

A bajai közönség képzőművészeti neveléséért sokat tettek a városban tanító pedagógusok, rajztanárok, képzőművészek (Bellosics Bálint, id. Éber Sándor, Ágoston Vencel, Miskolczy