P. Szojka Emese: Néprajzi csoportok Baja környékén. Vezető a Türr István Múzeum néprajzi állandó kiállításához (Baja, 1990)
A bútorok közül említésre méltó a helyi asztalosmesterek által is készített virágos mintázatú, festett komódláda. A dunántúli Sárközből ismertek még hasonló díszítésű darabok. A cserépedények közül a mohácsi készítésűek jutottak el ide a legnagyobb mennyiségben, de vásárolták a bajai és a kalocsai fazekasok áruit is. Textilkultúrájuk jeles mesterei a himes takácsok voltak. Mind a négy faluban kimutatható működésük. Az asszonyok szövéssel nem foglalkoztak, csupán a kender feldolgozása, fonása hárult rájuk. A női viseletben egyre inkább a szeremleivel rokon vonások fedezhetők fel a század elejétől kezdődően, melyet a szoknyák hosszának fokozatos rövidülése és szalagokkal díszítése jelez. A múlt században a férfiak keskeny, takácsszőttes vászonkötényt viseltek ünnepi öltözetükhöz. Alkalmanként azonban felkötötték a szövött gyapjúkötényt is, mely eredendően a sokacok és bunyevácok viseletének sajátossága. A színes gépi hímzéssel díszített női kötények megjelenése helyi fejlemény volt, s népviseletük jellegzetes darabjává vált. Az asszonyok, a takácsminták elemeit is felhasználva, egyszerű keresztöltéssel, de változatos motívumokkal hímezték a vászonneműket: az ingvállakat, az ingeket, a gyermekágyas függönylepedőket. Az egyes vászonszéleket - különösen a pendelyekét - régies kézimunka-gyakorlattal, tűzéssel kötötték össze. A népszokásokban is szerepet kaptak a himes takácsszőttesek: a temetési kereszten lobogóként, a lakodalomban vőfélykendőnek, törülközőnek használták. A katolikus vallás hagyományaihoz való ragaszkodás népi műveltségük fontos tényezője volt. A búcsújáróhelyekről származó kegytárgyak, szobrok, üveg- és tükörképek díszítették a lakó- és tisztaszobákat. Németek Területünkön a németek alkotják a legnépesebb nemzetiséget. Eredeti lakóhelyük tömeges elhagyását több tényező idézte elő. A birodalom egyes vidékeit - Pfalz, Württemberg, Baden, Felső-Rajna mente - a túlnépesedés veszélye fenyegette a XVII. század második felében. Ehhez járult a 30 éves háború okozta elszegényedés. A felgyülemlett társadalmi feszültségek levezetésére jó lehetőségnek kínálkozott a török hódoltság alól felszabaduló, gyér népességű magyarországi területek benépesítése. A XVIII. század elején Svábföldről és Württemberg környékéről jöttek telepesek Elajósra. Ugyaninnen, illetve Frankfurt, Mainz és Pfalz vidékéről származók érkeztek Nemesnádudvarra. A többi Baja környéki falu 9
