Nemes István - Kovács Zita: Új dalok Boglárkához. Madarak és angyalok, ecsetjátékok és álomképek Nemes István műterméből - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 32. (Baja, 2010)
sabb bélyeggyűjteménye, ami engem valamiféleképpen a mai napig lázban tart; az ő bélyeggyűjteménye mutatja, jelenti ugyanis még ma is számomra a világ teljességét, hegeli egészét), immár a szövetkezet keretein belül, újraindították a nyomdát. Számla- és könyvelési tömböket, plakátokat, szórólapokat nyomtak. Apja lett a nyomda igazgatója. Nagy tudású, sok nyelvet beszélő, a könyvkötészethez, a gépészethez is értő mesterember volt - mint István megjegyzi -, igen ügyes szedő hírében állt. O lett az új nyomda igazgatója. Fölvirágoztatta a nyomdát, a lehetőségekhez mérten, fehérorosz társával fokozatosan újítottak is. István a bátyjával kiskora óta bejárt a nyomdába, vitték a reggelit édesapjuknak, majd hozták haza a tejet, ami - ugye - járt a nyomdászoknak, meg hozták haza a sokfajta hulladék papírt, bújták az izgalmas technikákkal, művészeti képekkel teli nyomdászati szakfolyóiratokat. István már egészen korán kitanulta a szedés és a könyvkötészet mesterségét. Alig várja, hogy újra könyvet köthessen, mosolygok, de nem szólok közbe, jóllehet már tudom, melyik kedves könyvem köttetem újra vele, már érzem is fedele puha bőrének illatát... Hódságon volt gimnázium, szakközépiskola, némi zenei és színházi élet, de aztán lassan, ahogy kihaltak az öreg svábok, minden megszűnt. Vége szakadt egy civilizációnak, amelynek középpontjában a kendertermesztés, kenderfeldolgozás állt. Hódság komoly helye volt Európának. Komoly kenderfonóval, kötélverő gyárral (mindenféle zsinórt, madzagot, gurtlit készítettek, és persze sok-sok hajókötelet fontak - a hajókötél pedig, tudjuk, egyenesen vezeti a gyerekeket a tengerekre, óceánokra) és nem utolsósorban messze híres kendervásárral. Igen, Hódság komoly pontja volt Európának, ugyanis Hódság volt az egyik hely, ahol Európában megállapították a kender árát... Ahogy most elkezdtem fonni (elfelejtettem említeni, Hódságon gyapjúfonó gyár is volt) ezt a szöveget Nemes Istvánról, csodálkozva láttam, első pillanatban nem is értettem, miről van szó, valami aprólékos életrajzba kezdtem, de csak az első pillanatban, mert aztán máris látnom kellett, hogy noha tényleg Nemes István életrajzának szövegét kezdtem el fonni, valójában én máris az ő nemes művészetéről beszélek: terek, tájak állandó mozgásáról, nyomdákról, papírosokról, a tiszta fehérről mint olyanról, hajókötelekről, melyek akár az angyalok 4
